Packers Hungary Club

Week 12 – Értékelő

Chicago Bears at Green Bay Packers
17 - 13

 

Titkon mindenki remélte, hogy Favre és Starr jelenlétében a csapat extra motivációtól fűtve tovább lépdel az egy héttel ezelőtt megkezdett úton, és győzelemmel adózik a legendás elődök előtt. Sajnos nem sikerült feltenni a koronát a napra, és az hagyján, hogy kikaptunk, de teljesen impotens játékkal tettük ezt.

Jay Cutler még soha nem nyert a Lambeau Fielden Aaron Rodgers ellen… soha, egyetlen egyszer sem. Egészen a csütörtök esti gyalázatig. És gyakorlatilag semmi különöset nem tett, az elért 17 pont nem nevezhető izmos offense teljesítménynek. Nem törte magát össze, nem vállalt kockázatot, nem szórta a 40+ yardos bombákat, egy teljesen közepes game manager szinten hozta le a mérkőzést. A probléma ott van, hogy ehhez képest a Packers offense ott folytatta, ahol a Lions ellen abba hagyta. Sikerült ugyanis ezt a takarék Bears offense-t is alulmúlni, egy regnáló MVP-vel a fedélzeten.

Nem véletlen fogalmaztam óvatosan az előző értékelőben, mert az egy dolog, hogy sikerült legyőzni a Vikingst, de azon a mérkőzésen is rengeteg hibával játszottak a támadók. Sajnos ezeket a hibákat továbbra sem sikerült levetkőzni, sőt! Gyakorlatilag ott tartunk, hogy többet lépünk hátra, mint előre.

Az elkapóink messze kvalitásaik alatt teljesítenek. James “Divatdiktátor” Jones hétről hétre bizonyítja, hogy nem egy WR1 kaliber. A szezon elején még azt mondom hozott egy szintet, de ez inkább volt köszönhető a meglepetés erejének, és annak, hogy kellett pár hét mire a védelmek kielemezték, hogyan használja őt Rodgers mintsem az ő kivételes kvalitásainak. Azóta ugyanis teljesen eltűnt a pályáról, egy átlagos corner simán leradírozza, ez volt a második meccse amikor Rodgers célba se tudta venni! És nem azért mert padozott, vagy keveset játszott, hanem azért mert 60 perc alatt nem, vagy csak alig volt képes magát tisztára játszani. Az, hogy 4-5 mérkőzésenként csinál egy bravúros elkapást az iszonyat kevés az üdvösséghez. Sajnos annak az elvárásnak, hogy Nelson után előlépjen nem tud megfelelni. Ezért nem lehet rá haragudni, hiszen sose volt vele egy kaliber, még csak hasonló sem. Egyszerűen neki ez nagy falat, ő egy átlag WR2 és nincs benne több.

 

Aztán ott van a tegnapi kedvencem, Davante Adams, akire olyan szinten haragszom, hogy az nem igaz. Szezon elején azt bírtam leírni, hogy képes lesz rá, hogy előlépjen és betöltse a Nelson okozta űrt. Ezúton szeretném megkövetni magam, hiszen a napnál is világosabb, hogy nem, nem képes rá. 11-szer vette célba Rodgers és ebből sikerült kettőt elkapásra váltani. Ez kemény 18%-os ráta, parádés mutató! A PFF szerint 3 dropja volt, de én még vagy 3 alkalmat simán a számlájára írnék, ami hivatalosan nem drop, de bőven elkapható lett volna, a maradék Rodgers sara. Ha ennél a 3 dropnál maradunk, akkor a képlet a következő: többet ejtett el, mint amennyi elkapása volt, menő. Ha az elmúlt 3 mérkőzést nézzük akkor 35 passzból 15-öt tudott yardokra váltani, ez alig több 40%, NFL szinten borzalmas mutató. Nem mondom, hogy mind az ő hibája, de akkor is. A defensive pass interference-ért való hisztizés jelenleg jobban megy ezt valljuk be.

Ha tőlük nem is várunk sokat, a szezon előtt zsírosan kitömött Randall Cobbtól igen. Évi kereken 10 milliós fizetésével a 11. legjobban fizetett elkapó a ligában. Ehhez képest a teljesítménye a top25-be nem fér be. A tavalyi szezonban 72%-át elkapta a felé szállt labdáknak, 126 targetből 91 elkapást csinált, ami nagyon impresszív. Idén, ha így folytatja akkor 136 targettel és 77 elkapással fog zárni, ami nem több mint 56%. Az előrelépés megkérdőjelezhetetlen, vagy még se…

A fejétől bűzlik a hal szokták mondani, ez a fej a Packers offense-ben maga Aaron Rodgers, és ha nem is bűzlik, de bőven ő is hibás abban, hogy jelenleg ilyen értékelőket kell írnom. Nem várom el, hogy 400 yardokat passzoljon minden mérkőzésen, pont nem érdekes ki vezeti a TD passzok listáját, felőlem adja el minden második mérkőzésen a disznóbőrt. De azt elvárom, hogy legyen vezére a csapatnak, és ha már McCarthy képtelen a gödörből kipofozni a csapatot, akkor lépjen elő és ne dobáljon akkora homályokat, aminek láttán belepirulok a zoknimba. Mert jelenleg ő is messze saját képességei alatt játszik és ez rányomja a bélyegét az egész offense-re.

 

Mérhetetlenül haragszom, csalódott és frusztrált vagyok miattuk, és pont azért mert tudom, hogy ennél sokkal de sokkal többre képesek. És nem támasztok irreális elvárásokat, nem akarok 16-0-ás alapszakaszt, nem várom el, hogy minden meccset 20-30 ponttal megnyerjenek. Nyilván emberek és hibáznak ők is, nem lehet 16 héten át 100%-on teljesíteni, és óhatatlanul belefutnak vereségekbe. De vereség és vereség között is van különbség. Ki lehet kapni egy szoros meccsen, ahol azt látom, hogy harcolnak a végsőkig. Ki lehet kapni ordas nagy veréssel is ha a másik sokkal jobb. De az a bosszantó, hogy sem most, sem a Lions ellen nem láttam, hogy a másik nemhogy sokkal, de egyáltalán jobb lenne. Ebből a gödörből kezd egy kicsit sok lenni…

Mert tisztán látszik, teljesen egyértelmű, hogy valami nem működik. És az is tisztán látszik, hogy mindenki csak forgatja a fejét, pislog jobbra balra és halvány lila gőzük sincs, hogy mi a baj. És ezt mint Packers szurkoló nem vagyok hajlandó elfogadni a szeretet csapatomtól. Nem érdekel mi bajuk van, de nem azt akarom látni, hogy egymást lökdösik a pálya szélén, hanem azt akarom, hogy csapatként együtt oldják meg a dolgot!

De hogy ne csak a keserű csalódottságról szóljon ez az értékelő nézzük meg a mérkőzés jó oldalát. Mert bizony azért az is volt. Eddie Lacy bár majdnem csinált egy orbitális nagy bakit, remek mérkőzést futott újfent. Bár volt egy fumble-je, ami vélhetően nem tett jót az amúgy sem szikla szilárd önbizalmának, ilyen takony időben azt mondom belefért. Nagyon nem emiatt buktuk el ezt a meccset. Negyedik fumble-je volt idén, de abból hármat a mélyrepülése alatt szedett össze, aki látta tavaly meg tavaly előtt játszani az tudja, hogy ez abszolút nem jellemző rá. Újfent 100 yard felett hozott, és tette ezt egészen elképesztő 6,5-es átlaggal. Gyakorlatilag jobban átlagolt futásokból, mint Rodgers passzokból, ez valami abszurd vicc.

 

Meg kell még emlékeznünk a védelemről, külön kiemelve Mike Daniels és Quinten Rollins játékát. Danielsre egész szezonban egy árva rossz szavunk se lehet, a DL legértékesebb játékosa vitán felül. Jövőre mélyen a zsebébe kell nyúlnia Thompsonnak ha meg akarja tartani a kiváló játékost. PFF szerint a ligában egyetlen 3-4-es end bír csak jobb értékeléssel: JJ Watt. Abszolút reális a dolog, s bár a 4. hét óta először maradt sack vagy QB-hit nélkül, négyszer így is nyomás alá helyezte Cutlert és egészen parádés volt a futások ellen.

Rollins idén először kapott értékelhető játékidőt, és maximálisan élt a lehetőséggel. Háromszor küldték blitzre, abból egy sack és egy siettetés lett, emellé a coverage feladatokat is megoldotta. Zach Milleren védekezett többnyire, kétszer dobtak rá labdát, egyikből se lett elkapás.

shop giay nuthoi trang f5Responsive WordPress Themenha cap 4 nong thongiay cao gotgiay nu 2015mau biet thu deptoc dephouse beautiful