Week 17 – Értékelő

Green Bay Packers – Chicago Bears 35-16

Egy kisebb, a harmadik negyedben történt megtorpanás miatt sokáig izgalmas volt az ősi rivális elleni meccs, a végén azonban sima győzelmet aratott a Packers, megszerezve ezzel az első kiemelést.

A meccs

Nagyon hosszú, 14 playből álló, 7 és fél percig tartó, touchdownnal végződő Bears-támadással indult a meccs, amelyre a Packers is hasonlóan hosszú drive-val felelt – olyannyira, hogy Robert Tonyan TD-je már a második negyed elején született meg. Ezután a Bearsnek hiába kellett puntolnia, visszahordás közben Tavon Austin elejtette a labdát. A védelem mezőnygólon tartotta a hazaiakat, majd Marquez Valdes-Scantling 78 yardos touchdownja már Packers vezetést jelentett, amelyet egy összeszedett fumble (Jaire Alexander ütötte ki Cole Kmet kezéből a labdát, Rashan Gary meg összeszedte) után Dominique Dafney TD-jével sikerült növelni, a Bears pedig ezután ismét csak mezőnygólig jutott.

A harmadik negyedben aztán teljesen leálltak a támadósorok, mindössze három pont született, ezt a hazaiak szerezték. A negyedikben viszont „helyreállt a rend”, előbb Aaron Jones futott újabb TD-t, majd Adrian Amos interceptionje után Davante Adams is elkapta a maga szokásos touchdownját. A végén pedig Jaire Alexander egy jó védekezéssel még azt is megakadályozta, hogy Jimmy Graham szorosabbá tegye a meccset.

Hosszú összefoglaló:

Pozitívumok

  • Természetesen Aaron Rodgersszel kell kezdeni, aki a meccs nagy részében megint MVP-szinten játszott, könnyedén osztogatta a touchdown-passzokat – megdöntve egy csapatrekordot is (legtöbb TD-passz egy szezonban: 48). Az első félidőben egyáltalán nem volt rossz passza, a másodikban viszont már igen, és azért azt is meg kell jegyezni, hogy háromból is könnyen interception lehetett volna. Így is 147,9-es irányítómutatóval zárta a meccset.
  • Külön ki kell emelni a red zone-ban mutatott támadójátékot: 4-ből 4 TD-t sikerült szerezni, folytatva az egész szezonban látott kiváló teljesítményt. A vörös zónás védekezést is érdemes egyébként megemlíteni: a Bears ötször jutott el oda, de csak egy TD-t szereztek.
  • Davante Adams önmagához képest gyengébb meccsen van túl, amihez persze köze van annak, hogy a liga egyik legjobb cornere, Kyle Fuller fogta, de még így is megdöntött egy csapatrekordot, és beállított egy másikat (legtöbb elkapás egy szezonban: 113, legtöbb elkapott TD: 18).
  • A csapatszellemet dicséri, hogy Dafney is kapott egy TD-t, ráadásul ahogy a meccs után kiderült, direkt rá találták ki azt a játékot. Ezzel ő lett a 11. játékos, akinek Rodgers idén TD-passzt adott.
  • Az ismét felforgatott támadófal is helyt állt. Ahogy a legvalószínűbb volt, Billy Turner játszott David Bakhtiari helyén, és Lucas Patrick került vissza a kezdőcsapatba. Ugyan több volt a nyomás Rodgersen a szokásosnál, de mindössze egy sacket értek el a hazaiak, Khalil Macket és Akiem Hickset is féken tudta tartani a fal.
  • Jól helyt állt a futás elleni védekezés, a Bears futói csak 86 yardig jutottak (Trubisky tett még hozzá 22-t), az átlaguk pedig mindössze 3,5-ös volt. Mindezt ráadásul úgy, hogy a védelem nagyon sokat, 74 snapet volt a pályán. Ismét csak külön ki kell emelni Rashan Gary futás elleni játékát, ezt a feladatát szinte hiba nélkül látta el.
  • A védelemnek két labdát is sikerült szereznie, és mindkettőt TD-re váltott aztán a támadósor. A playoffban ezek meccseket dönthetnek el.
  • Jaire Alexandert külön dicsérni kell, ő ezúttal Allen Robinsont tüntette el, amikor vele szemben állt fel, de tight endekkel szemben is jól védekezett. Három elkapást engedett egész meccsen – és ezek összesen értek hét yardot.
  • A két safety játékát is megint ki kell emelni. Adrian Amos hetek óta kiválóan játszik, határozattan lép fel szerelni, és egy interceptiont is szerzett. Darnell Savage pedig ugyan benézett egy hosszú passzt (szó szerint: jó pozícióban volt, de visszafordulva nem találta a labdát), de ezt leszámítva megint csak remekül végezte dolgát.
  • Rajtuk kívül Kenny Clark is kiválóan játszott, neki is komoly szerepe volt abban, hogy sikerült a Bears futóit féken tartani. Sérülése után az elmúlt hetekben játszik újra top formában – ez a védelem összteljesítményén is meglátszik. Damon Harrison érkezésével pedig a támadófalak figyelme is jobban megoszlik majd.

Negatívumok

  • Preston Smith megint csak ebben a kategóriában tűnik fel. Összességében nem játszott rosszul, ugyanakkor egy buta offside-dal megfosztotta a csapatot egy labdaszerzéstől (Amos harcolt ki és szedett össze egy fumble-t, amit a büntetés elvett).
  • Kamal Martinnak is volt már jobb meccse, sőt, szinte csak jobb volt neki – hiába ér ugyanis gyorsan oda a labdás emberhez, ha nem sikerül szerelnie, ahogy ez most többször is előfordult.
  • Nem igazán működött a rövidpasszos játék elleni védekezés sem, nem függetlenül attól, hogy megint nagyon sokszor álltak fel off coverage-ben a védők, könnyű elkapásokat engedve – ezt már Matt LaFleur is szóvá tette a meccs után.
  • A 4. és rövid szituációk elleni védekezés finoman szólva is lehetett volna jobb. A Bears összesen hatszor próbálkozott, és csak egy esetben nem jártak sikerrel.
  • MVS hiába kapott el egy hosszú TD-t, lett volna lehetősége még egyre, amivel már a harmadik negyedben gyakorlatilag eldönthette volna a meccset, azonban nem koncentrált eléggé, és könnyű labdát ejtett el.
  • Nem volt az igazi a futójáték se, csak 79 yardot sikerült megtenni, 4,2-es, közepes átlaggal. Furcsa volt, hogy a múltkori nagyszerű meccse után AJ Dillon ezúttal alig kapott szerepet.
  • Azon már senki nem lepődik meg, hogy a special teamet itt említjük – most egy fumble-t sikerült elveszteni…

Összegzés

A konferencia első helyének köszönhetően pihenőhét következik, utána pedig bárki is lesz az ellenfél, a Lambeau Fieldre kell jönnie. Az mindenképp bizakodásra adhat okot, hogy a támadósor továbbra is a liga (egyik) legjobbja, a védelem pedig egyre összeszedettebben játszik az utóbbi időben: az elmúlt öt meccsen átlagosan alig több mint 17 pontot engedtek.

Kommentek

2 thoughts on “Week 17 – Értékelő

Comments are closed.