Packers Hungary Club

Zöld arany feketén-fehéren #3 Elemzés pihenőnapon

Hamar jön a pihenőhét, de ráfér a csapatra. A szezon kezdete előtt egészségesen és ígéretekkel telten a csapatot könnyűszívvel akár bajnokesélyesnek is lehetett nevezni. Nézzük meg, hogy mi a helyzet 3 hét után!

Azt előzetesen is tudni lehetett, hogy 2 könnyebb mérkőzés és egy csoportrangadó vár a Packersre a szünet előtt és ebből a szempontból semmi meglepő nem történt. 2-1-es mérleggel zárni az első három meccset elvárható és elfogadható teljesítményt jelent. Míg a Jaguars ellen a legnagyobb ellenfél talán a hőség és az összecsiszolatlan támadójáték volt, addig a Vikings sajnos kőkeményen beárazta a csapatot. A dadogó passzjáték és a felejthető futások túlkomplikált játékhívással fűszerezve egy olyan hétfő hajnali nassolást jelentettek, ami egyrészt megfekszi mindenki gyomrát, másrészt pedig túlságosan ismerősen hatottak már tavalyról. A Vikings elleni derbit ezen a fórumon és sok más helyen is kielemezték már sokan. Én ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy abban, hogy a Packers romlott sajtszagú volt az új stadionban, abban az égvilágon semmi meglepő nincsen. Sajnos!

rodgersmccarthy

Megvan az Achilles-sarok? 

Három meccs után a Minnesota védelme a kapott yardok tekintetében a 6. helyen áll meccsenként 295 yarddal a ma esti mérkőzések előtt. Brutális védelmet raktak össze Zimmerék az idei évre, ami bizony sok borsot tört az orrunk alá. Mike McCarthy és Aaron Rodgers hajója úgy néz ki, hogy a kemény védelmek ellen többször fut zátonyra, mint kéne. A 2010-es bajnoki évig kerestem vissza és néztem meg, hogy hogyan teljesített a csapat olyan ellenfelek ellen, akik az adott évben a legjobban védekező 6 csapat között végeztek.

2010 óta 19 olyan mérkőzésen lépett pályára a Packers, amelyiken az ellenfél az adott évben a kapott yardok tekintetében a legjobb 6 védekező csapat közé tartozott. Például tavaly 5 ilyen mérkőzés volt: idegenben találkoztunk a Denver, az Arizona és a Carolina csapatával, odahaza a Seattle-t fogadtuk, majd a rájátszásban újra Arizonába látogattunk. Ahogy a tavalyi mérleg (1-4), úgy a 19 meccs eredménylistája is siralmas.

5-14

Talán a legfájóbb az egészben, hogy a vereségek közül négy a szezon végét jelentette. A San Francisco, a Seattle és az Arizona is top védelemmel rendelkezett azokban az években, amikor kiejtettek minket. Érdekes módon ezek a vereségek mind inkább a védelem, vagy a speciális egység nagy betlijei miatt emlékezetesek. Emlékezzünk csak Kaepernick futásaira, vagy Bostick onside kick „elkapására”, vagy Fitzgerald hosszabbításos nyargalására! Vagy inkább ne is… Viszont Rodgersék sem brillíroztak egyik meccsen sem. Gondoljunk csak az NFC döntőn kihagyott vörös zónás játékokra, amivel meccsben maradt a Seattle, vagy a meccs végi 3’n’out-okra. A Cardinals ellen tavaly csak kétségbeesett Hail Mary játékok miatt lett egyáltalán hosszabbítás, pedig nem szerzett sok pontot az Arizona.

kaepernick

A kor, amikor Kaepernick nem a himnusz alatt hívta fel magára figyelmet…

2010 óta nem volt egyetlen olyan rájátszás mérkőzés sem, ahol TOP 6-os védelmet vertünk volna! Igazából a bajnoki futás alatt sem találkoztunk ilyen ellenféllel. Ha viszont úgy hozta a sors, ki is estünk.

Ha csak az idegenbeli szereplésre koncentrálunk a kép még világosabb:

1-12

Talán a legjobb példa erre 2014, amikor nagy győzelmek és ponthalmozó meccsek után 10-3-as mérleggel a hazai pálya előnyéért küzdve utaztunk Buffaloba, az akkor 7-6-tal álló Billshez. A már csípős hidegben nagy pofon ért mindenkit, ugyanis egy viszonylag sima meccsen 21-13-ra kikaptunk. Ezzel lényegében elvesztve a hazai pálya előnyét. Akkor ez nem tűnt egetrengető dolognak, hiszen két szép győzelemmel (20-3 a Bucs ellen) zártuk az alapszakaszt. Vajon mi lett volna, ha az NFC döntőt a Lambeau Fielden rendezik?

Hazai pályán, érdekes módon, nem ilyen vészes a helyzet. A Lambeau-n 4-2 a mérleg. McCarthy és Rodgers mentségére legyen mondva a liga többi csapata se top védelmeket reggelizik. Ebben az 5 éves időszakban az egyes évek top védelmeinek összesített mérlege minden más csapat ellen 370-247. Tehát nagyjából a meccsek harmadát bukják el, míg a Packers ilyen csapat ellen csak a meccsek negyedét nyeri meg (idegenben meg ugye szinte semmit).

A Rodgers-McCarthy éra csúcséveinek vitán felül 2010-2011 számítanak. Ebben a két évben se az alapszakaszban, se a rájátszásban nem játszottunk az adott év 6 legjobb támadóalakulata közül eggyel sem.

Azt hiszem, hogy ezek után nem tudom jobban hangsúlyozni, hogy a Minnesota kemény védelme elleni idegenbeli vereség nem egy különleges esemény volt. Valahogy ezeken a meccseken nem találja a csapat a ritmusát, van egy-két kritikusnak bizonyuló sérülés, túl meleg van, túl hideg, túl hangos a csarnok, vagy nem látja át a cseréket McCarthy. Aztán eltelik egy hét, odapörkölünk egy közepes vagy gyengébb csapatnak és hirtelen minden a régi. Aaron nem frusztrált, Mike mesterien hívja a playeket, Davante nem ejti el a labdákat és végül már csak az ujjak méretét kéne levenni a bajnoki gyűrűhöz.

Azért most még a visszapattanásba is belerondított, hogy a Detroit összekapta magát a garbage time-ra és egy kicsit megizzadtunk a végén. A győzelem meglett. Ez a 2-1 nem annyira lenyűgöző 2-1, mint egy bajnokaspiránstól várnák. Mondom is, hogy miért:

  1. 199, 213, 205. Ezek Rodgers passzolt yardjai az első 3 meccsről. Bemelegítés és szeptemberbe nyúló előszezon ide vagy oda, nem ezt várta senki. Igaz, hogy például a Lions ellen gyorsan jött 4 TD, de azért nem fognak minden meccsen egész pályás pass interference zászlót dobni. A passzjátéknak ez a finoman fogalmazva is hullámzó teljesítménye egy éve tart. Nem valószínű, hogy megoldódik két hét alatt. Lacy három meccsen elért 214 yard-ja vállalható, ezt a formát tartva egy 1100-1200 yardos szezon néz ki Burger mode-nak. Az viszont, hogy zsinórban a 3. meccsen Rodgers a második számú futó, az aggasztó. Starks aláírás utáni formát mutat. Cobb viszont még tavalyhoz képest is eltűnt. 132 yard egy meccsen kiváló teljesítmény. 3 meccsen? Nelson pénzért azért ez kevés…
  2. 75, 182, 205. Ez az ellenfél első számú elkapójának teljesítménye az első 3 meccsen. Ellenünk Sam Bradford is úgy nyomja, mintha csak az első szavazást kéne kivárnia az arany zakóért. Bye week után jön Eli Manning – Odell Beckham Jr. A Giants edzőstábja már a Heimlich fogást gyakorolja, nehogy a videózás során valaki belefulladjon a röhögésbe. Egyébként én nem akarom bántani Randallt, mert nagy feladat másodévesként az első számú elkapón védekezni, de nem igaz, hogy Dom Capers nem tudott 120 percnyi foci alatt összeollózni egy B tervet.

randall

“Áhh… Odell kezéhez nem fog tapadni a labda!”

  1. 42.4, 38.6, 33.5. Punt átlagok. Ismétlem: punt átlagok! Jó, nem a punter dönti el a meccseket, de ezért tényleg fölösleges volt kirakni Tim Mashtayt, vagy elküldeni a Green Bay-i gyereket. Goode azért a Lions ellen szivatta, de könyörgöm, 33.5 yard? Olyan mezőnypozíciókból kezdik meg a támadásokat az ellenfelek, hogy ott aztán lehet lubickolni rendesen.

Lesz dolga McCarthy-éknak rendesen. Otthoni túra következik. Ha komolyan akarunk valamit ettől a szezontól, akkor itt 3 W-t kéne behúzni, mert a késő ősz a vártnál több derbit tartalmazhat. A Redskinst és Philadelphiat sem lehet félvállról venni. A Texans bármit produkálhat, de kellemetlen ellenfél lesz, még Watt nélkül is. Tavaly is a 6-0-s kezdésnek köszönhettük a rájátszást. Egy 5-1 most is kéne nagyon, mert a végén menni fog a matek, főleg ha a Vikings inkább meg szeretné védeni a címét.

  • NeryPumpido

    Talán nem kellene Schumot savazni, mert egy brutálisan elcseszett snap-et csak úgy tudott megmenteni, hogy 24 yardost puntolt.

    Amúgy meg mikor érünk már el oda, hogy egy hivatalosnak látszani akaró oldalon legalább a saját játékosaink nevét rendesen írjuk le? (Mashtey= Masthay, Devonte=Davante)
    Az Odel “Backhem”-ről már nem is beszélve. A gyenge pont pedig az Achilles-sarok..

    Amúgy a cikkre érdemben reagálni majd decemberben lesz érdemes, ezért foglalkoztam csak ilyen pitiáner dolgokkal.

    • Köszönjük az elírásokkal kapcsolatos észrevételeket, elnézést kérek szerkesztőtársam nevében, az imént javítottam a hibákat. Bár azt azért halkan megjegyzem, hogy fel lehetett volna hívni a figyelmünket némileg kevésbé lekezelő stílusban is… Aki dolgozik, az hibázik is, előfordul az ilyesmi, nem csak nálunk, hanem máshol is. Arra pedig, hogy “hivatalosnak látszani akaró oldal”, nem is tudom, mit mondjak… Nem akarunk semmilyennek sem látszani, mindössze szeretnénk minőségi tartalommal kiszolgálni a hazai Packers szurkolókat.

    • A megkésett reagálásért pedig külön elnézést kérek, sajnos most vettem csak észre a kommentedet, amikor a tippjátékot kitettem.

  • Sándor Jánosik

    Sajnos igaz minden szó! Starks és Cobb tele zsebbel hátradőltek. Trevor Davis viszont könnyen kiszoríthatja Cobb-ot!

shop giay nuthoi trang f5Responsive WordPress Themenha cap 4 nong thongiay cao gotgiay nu 2015mau biet thu deptoc dephouse beautiful