Packers Hungary Club

Videojáték vs. sport

„Soha nem volt videojátékom. Soha. Egy farmon nevelkedtem fel, mindannyian dolgoztunk – vagy kint játszottunk.”

 

Talán nincs olyan Packers drukker, aki ne tudná Jordy Nelsonról, hogy egy farmon nevelkedett fel, ahol szülei következetesen munkára tanították, nevelték.

A sporthoz való kötődése nem véletlen, családi vonásnak is mondható. Szülei slow-pitch softball játékosok voltak, és a helyi sportegyesületben rendszeresen játszották ezt, a baseball-hoz hasonló ütős – labdajátékot. Amikor a gyerekek nem játszhattak a pályán, akkor a kerítés mögött játszották el azt, mintha ők lennének a versenyben lévő játékosok.

Jordy minden lehetőséget kihasznált barátaival. Folyton játszottak. Ősszel a foci, télen a kosárlabda, tavasszal a futás, nyáron a baseball volt a sportolás tárgya. Soha nem ragadott le egy lehetőségnél.

„Nagyon szerencsés és áldott vagyok a tehetségem miatt – de én mindig ezen dolgoztam, hogy jobb legyek.”

Jordy Nelson egy interjú során elmondta, hogy kezdetben neki sem voltak túl jók az eredményei. A főiskolán irányítóként kezdett, de a gyorsasága miatt edzője javasolta neki, hogy próbáljon ki más posztot is.

Sok időt töltött az edzőteremben testvérével, miután a farmon elvégeztek a feladatukkal. Szerencsére apjuk megértette őket- ők pedig mindezt élvezettel végezték.

A szerencse az edzők tekintetében is mellette állt. Keményen, de ösztönzően hatottak rá. Minden szempontból tanították nekik a játékot.

Az iskolához való viszonya és felfogása érdekes. Mindig a sport elé helyezte, mert tudta, hogy tanulás nélkül nem tud tovább tanulni. Kedvenc tantárgya a matek volt, még a főiskolán is.

Legszomorúbb élménye a főiskolával kapcsolatban az utolsó év volt. „Szerettem a főiskolán sportolni, játszani a haverokkal, felnőni velük.”

Az egyetemre két lehetőség közül választhatott, a Kansas State mellett tette le voksát.

Kemény döntést kellett hoznia, de tudta, hogy igazán profivá ott fog válni. A futball volt a legjobb lehetőség számára, annak ellenére, hogy a másik nagy sportszerelem a kosárlabda volt.

Nem kapta ingyen a tanulási lehetőséget, ezért meg kellett dolgoznia. A farmból származó megtakarításaiból fizette a egyetemet 2 évig. A továbbiakban pedig nagyapja segítette. Testvérével együtt, mindketten kaptak tőle egy-egy tehenet. A teheneket tenyészették, majd mikor kisebb csorda összejött, akkor jó pénzért eladták. Így tudta fizetni saját tanulmányait.

Gyerekkori tapasztalatai és élményei hatással vannak rá a mai napig, formálják gondolkodását és hozzáállását, amit meg is oszt más emberekkel.

„Amikor focitáborba megyek, egy dologra mindig bátorítom a gyerekeket és szülőket: ne egy sportra összpontosítsanak. Ha tehettem volna, igazából, talán soha nem fociztam volna –  mert alacsony voltam. Aztán junior, majd senior éves lettem. Ha annak idején csak egy sportot választok, nos az csak egy út lett volna. A kosárlabdát mindennél jobban szerettem, és mégis a foci lett a kedvenc sportom.”

Sok sportban van átfedés: amit megtanulsz a fociban, az segít a kosárlabdában.

„Nincsenek videojátékok a házamban. Soha nem is lesznek. Úgy gondolom, csak függőséget okoz.”

Forrás: Packers News

shop giay nuthoi trang f5Responsive WordPress Themenha cap 4 nong thongiay cao gotgiay nu 2015mau biet thu deptoc dephouse beautiful