Packers Hungary Club

Week 12 – Értékelő

Green Bay Packers  - Minnesota Vikings

17 - 24

Szép remények, pozitív felhangú találgatások, optimista (esély-) latolgatások. Így telt a hét a  Seahawks elleni vereség óta. Talán túlzottan is belelovaltuk magunkat a fennkölt reménykedés magasztos fellegeibe, hogy aztán végül hatalmasat zuhanjunk a realitás talajára. Hát igen. Az idegenbeli győzelem továbbra is csak hiú ábránd, a mostani Vikings elleni kapitulációval már zsinórban a nyolcadik idegenbeli meccset vesztettük el 2017 december 17 óta.  Nézzük mi történt Minneapolis-ban.

A mérkőzés

Naná, hogy teltház volt a U.S. Bank Stadium-ban (ottani idő szerint) vasárnap este, hisz a Vikingeknek legalább annyira fontos volt ez a találkozó, mint nekünk. Sajnos afféle információkat is lehetett hallani, hogy a helyi (idősebb) szurkolók közt akadt olyan aki nem bírt magával és fojtogatni kezdett egy Packers rajongót a lelátón, az efféle tettek nem éppen emelik se a mérkőzés, sem pedig a lila mezes csapat és szurkolói megítélésének színvonalát. Az időjárás természetesen most nem lehetett befolyásoló tényező, hisz a szép majdnem csak új stadion minden ilyen külső tényezőt kizárt.

Statisztikák

A mazochistább hajlamú szurkolótársaknak a mérkőzés legfontosabb történéseinek videós összefoglalója itt tekinthető meg:

Pozitívumok

A vereség ellenére akadtak pozitívumok:

  • Aaron Jones végre megkapta a megfelelő terhelést, igaz a ligaszinten ötödik legjobb helyre sorolt Viks futás elleni védelem kemény diónak bizonyult. Ettől függetlenül Jones jól teljesített, 72 yard és egy TD került be a neve mellé a statisztikába. 
  • A futás elleni védelmünk nem szerepelt kiugróan jól, de azért 100 yard alatt (összesen 91 yardot engedtek)  tudta tartani a Dalvin Cook-Latavius Murray párost és TD-t sem kaptunk futásból.
  • Jóval fegyelmezettebben játszottak a játékosaink, ezen a találkozón mindössze négyszer dobtak ránk zászlót, amikből összesen csak 20 yard mínuszunk lett.
  • Davante Adams kétségtelenül a legjobb szezonját produkálja, nemcsoda, hogy karrierje során először érte el egy idényen belül az 1000 elkapott yardot. Ezzel a liga nyolcadik legeredményesebb elkapója pillanatnyilag, az eddigi 10 elkapott TD-jével pedig az előkelő negyedik jelenleg az NFL ranglista ezen szekciójában. 
  • JK Scott szerencsére újra a régi, megint nagyon jól rugdosta a puntokat, 6 kísérletéből 3 az ellenfél 20 yard-ján belül landolt és volt egy 56 yardos szép nagy rúgása is a 46-os átlagban. 
  • Blake Martinez mellett most a nemrég igazolt (S) Ibraheim Campbell nevét kell megemlítenünk a legjobbak közt védelmünkben, aki beugróként rögtön az egyik legeredményesebb védőnk volt a 8 szerelésével, amiből ráadásul 5 egyéni volt.  

Negatívumok

Itt aztán van mit sorolni:

  • A secondary valami borzalom volt. A cornereink 342 yardot nyeltek be passz játékokból és mindhárom TD-t is ezekből kaptuk. Emellett elképesztően sok volt az elvétett szerelés a cornerek mellett a safety posztokon, illetve a rossz helyezkedések/váltások.  A burleszkbe illő fáziskéséses corner blitz-ről meg inkább ne is essék szó.
  • A speciális egységünk mindamellett, hogy újra elvesztette Trevor Davis-t (aki ismét lesérült), tovább folytatta a bohózatba illő szereplést, Tramon Williams mint visszahordó lássuk be (a biztos keze se a régi már, lásd a mostani fumble) még átmeneti szükség megoldásnak se megfelelő. 
  • Aaron Rodgers a megszokott elkapó gárdája nélkül (Cobb, Allison) továbbra se tudja jól abszolválni a passzjátékokat. Adams-et ugyan meg-megtalálja alkalmanként, de a két újonc (Marquez Valdes-Scantling  és Equanimeous St. Brown) egyszerűen képtelenek megfelelően elszakadni a védőiktől, hogy megjátszhatók legyenek. További gond, hogy a sztár TE-ünk Jimmy Graham adottságai sincsenek továbbra sem eléggé kiaknázva, igaz a mostani teljesítményét beárnyékolta a törött nagyujja. 
  • Az utóbbi meccseken éledezni látszó pass rush-unk ezen a találkozón meglehetősen elsikkadt, a veterán klasszisunk Clay Matthews ugyan odatette magát becsülettel, de például a múlt héten Nick Perry helyére kirobbanó formában beugró Kyler Fackrell viszont nem tudta ugyanazt, vagy megközelítően azt a remek teljesítményt megismételni most a Vikings ellen. 
  • A játék managelés oly mértékeben statikussá és ezáltal kiszámíthatóvá vált a támadó oldalunkon, hogy az már nagyon aggasztó. Monoton futás erőltetés (ami még talán ment is úgy-ahogy), majd a menetrendszerű szokásos "GO"passz kísérletek, amelyek sehogy se akartak ülni és a kényszerű rövid Slant-ek (már amikor nagyritkán le tudott szakadni valaki a védőjéről), amikből nem jött túl sok yard.
  • A sérülések továbbra se kímélnek minket, a támadó falból(David Bakhtiari, Lane Taylor, Byron Bell) a secondary-ből (Kentrell Brice, Tony Brown) és a speciális egységből (Trevor Davis) is dőltek ki kulcs fontosságú emberek a mérkőzés folyamán.
  • Tudjuk, hogy szinte az egész meccs során nagy volt a nyomás rajta, mégis a karmesterünket is meg kell, hogy említsük itt a negatívumoknál, a teljesítményét ugyan erősen árnyalta a támadó falból kiesők hiánya, de ettől függetlenül elég haloványnak mondható a klasszis irányítónk legutóbbi produkciója. Az is érthető, hogy Adams-en kívül nem volt megbízható elkapója, ám az ő rutinjával és zsiványságával úgy gondoljuk ettől függetlenül többet ki lehetett volna hozni az egyes adódó szituációkból. 

Összefoglalás

Nehéz egy ilyen vereség után objektíven összefoglalni a dolgokat. Akaratlanul is belekeveredik már a keserű szájíz a végszóba, de mégis azt mondom, nem szabad csüggednünk. 4-6-1 a mérlegünk, s bár a csoportunkban jelenleg a Bears  és a Vikings dominál, mégis tovább élhet a PO esély(még ha csak matematikailag is), ha a csapat túl tud lépni ezen a vereségen. Márpedig ezek a srácok vérprofik, akiknek ez nem csak egyszerűen a munkájuk, hanem egyben a hivatásuk is. Nem tudom elképzelni, hogy ilyen helyzetben a feladás és a jobb draft pozíció lehetősége lenne már most az egyetlen alternatíva. Talán nekünk szurkolóknak igen, de a játékosoknak és a stábnak semmiképpen sem! Menni kell tovább, emelt fővel küzdeni az utolsó szalmaszálba kapaszkodva a legvégsőkig. Aztán ha lefújták az utolsó alapszakaszmeccset, akkor lehet majd sopánkodni, vagy éppen örülni. Ráadásul a következő meccsünkön az a Cardinals lesz a vendégünk, akik idén a sereghajtók közé tartoznak. A folytatáshoz és a további esetleges Play Off reményekhez fontos lenne ellenük egy lelkesítő győzelem(akármilyen, még ha csúnya 1-2 pontos diadal is és otthon), ami talán a mi lelkünket is végre kissé megmelengetné  a vereségek után. A "feladás" szó Green Bay-ben nem létező fogalom, hát ne keserítsük meg a tipikusan magyar pesszimizmussal csapatunk amúgy is nehéz helyzetét, inkább maradjunk pozitívak, a remény rabjai. Bízzunk a 4 százalékunkban!

shop giay nuthoi trang f5Responsive WordPress Themenha cap 4 nong thongiay cao gotgiay nu 2015mau biet thu deptoc dephouse beautiful