Packers Hungary Club

Week 15 – Értékelő

Green Bay Packers  - Chicago Bears

17 - 24

 

Túl kemény diónak bizonyult a Medve barlang, s bár a mérkőzés első szakaszában még fel tudtuk venni a versenyt a házigazdákkal, de a második nagy játékrészben már ők domináltak egészen a legvégéig.

 

A mérkőzés

Sokáig kellett várnia a chicago-i szurkolóknak (egészen pontosan 8 szezont), mire elérkezett ez a pillanat, amikoris a sok rossz év után az NFC északi csoportjának első helyéért meccselhettek, ráadásul pont a legnagyobb rivális, vagyis mi ellenünk. Ennek megfelelően teltház fogadta a Packers gárdáját a szeles város híres stadionjában, ahol most kissé meglepő módon, a szokásosnál  jóval kevesebb Zöld-Arany drukker volt felfedezhető a lelátókon. A hazai drukkerek persze örömmámorban lubickoltak, ami ennyi éves "koplalás" után kicsit sem meglepő. Az időjárás kegyes volt, hűvös volt ugyan, ám a kőkemény mínuszok távol maradtak a Soldier Field-től ezen a vasárnapon.

Statisztikák

 

A mérkőzés legfőbb mozzanatai egy videóban összefoglalva:

Pozitívumok

Nehéz találni, de azért akadt néhány pozitívum:

  • Jamaal Williams ugyan nem vitt véghez kimagaslóan nagy játékokat, de Aaron Jones kiesése után egész jól tartotta a frontot a futó játékainkban. 55 yardot szorgoskodott össze 12 próbálkozásból és egy futott TD-t is szerzett, mitöbb elkapásokban sem volt rossz, négyszer kapott el passzt 42 yardot szerezve.
  • Mason Crosby hibátlan volt, minden rúgása sikeres volt. Tudjuk ez nem nagy dolog, de a szeles város huzatos stadionjában azért nem rossz eredmény.
  • Blake Martinez továbbra is a védelem legstabilabb bástyája, mellette most a beugró újonc DT Tyler Lancaster és a másodéves safety Josh Jones játéka volt a leghasznosabb. Továbbá (S) Eddie Pleasant és (CB) Will Redmond sem volt rossz rotációban.
  • Azt azért jó volt látni, hogy semelyik játékosunkon sem látszott a csüggedés, vagy a feladás semmiféle jele,  mindenki szemmel láthatóan maximálisan odatette magát még annak tudatában is, hogy a jelenlegi ellenfél szinte minden téren és minden szempontból jobb teljesítményre képes. A rutinosabb player-eink sem hagyták el magukat, tudásuk és igyekezetük  legjavát adva mutattak követendő példát a fiatalabb társaiknak.  
  • Míg Blake Martinez a védelemben, addig Davanta Adams a támadó oldalon a megbízhatóság szobra. Ezen a mérkőzésen is ő volt a legeredményesebb WR-ünk, igaz TD-t nem sikerült elkapnia, de 8 elkapásból 119 yard-ot teljesített. 

Negatívumok

Nem meglepő módon több volt a negatívum:

  • Első és legszembetűnőbb gyengeségünk a támadó falunk volt, amely hihetetlenül tartalékos felállásban próbálta védeni karmesterünket. Próbálta. Azonban nem nagyon sikerült, 5 sack 9 Qb hit lettek a számok. Persze ez nem annyira meglepő, amikor már majdnemcsak a szertáros is kénytelen beállni...  
  • A futás elleni védelmünk sem brillírozott, a Tarik Cohen - Jordan Howard páros végülis nem futott szanaszét minket, de azért ketten összesen kereken 100 yardot pakoltak fel ellenünk és Howard egy TD-t is megfutott.  
  • Az ugyancsak erősen tartalékos secondary-nk sem tudott kellő képpen helyt állni, 235 yard mellett 2 elkapott TD-t is benyeltek a Bears passzjátékaiból.  
  • Randall Cobb és a két újonc elkapónk (Marquez Valdes-Scantling és Equanimeous St. Brown) játéka is csalódás volt, hárman összesen mindössze 49 yardot tudtak elkapni és a nagy reménység Jake Kumerow is inkább a speciális egységben csinált említésre méltó dolgot. 
  • Ismét az átlagosnál többet szabálytalankodtunk, hétszer dobtak ránk sárga zászlót és emiatt 48 yardit vesztettünk a meccs folyamán.
  • A támadó játékunk eleinte döcögősen, de úgy-ahogy működni látszott, ám a második nagy játékrész végére az amúgy sem túl acélos lendületünk végleg megtört. A passzjátékunk szinte csak Davante Adams erőszakosságának köszönhetően létezett és Jimmy Graham újra beleszürkült a mezőnybe. Azt kell, hogy konstatáljuk, Joe Philbin se tudott semmi extrát, semmi lendületet belevinni a csapat játékába. (persze ez nem annyira meglepő, hisz ő is csak a McCarthy féle playbook-ból dirigál)
  • Rendkívül bosszantó volt ahogy mindig lemaradtunk az ellenfél fiatal irányítójáról. A legbosszantóbb az volt, hogy rendre odaértünk rá, azonban sosem sikerült megcsinálni rajta a szerelést. Trubisky-nek állandóan sikerült az utolsó pillanatban kiszabadulni-meglépni, vagy gyorsan megszabadulni a labdától, ráadásul szinte mindig pontos passzal.  
  • A speciális egységünk mélyrepülése tovább folytatódott, míg mi képtelenek voltunk visszahordani akár egyetlen yardot (Josh Jacksont próbáltuk ki, de nem jött be visszahordóként), addig a Macik Anthony Miller és Tarik Cohen révén összesen 128 yardot hordtak vissza. Gunnereink sorra lemaradtak, képtelenek voltak odaérni időben a visszahordókra. JK Scott se remekelt, 5 puntjából mindössze egy ment az ellenfél 20 yard-osán belülre és csak 41 yardot átlagolt.

Összefoglalás

Keserű szájízzel, de sajnos azt kell, hogy írjuk, ezzel a vereséggel végleg elszálltak a Play Off esélyeink. Szomorú ez, hiszen a felkészülés és az előszezon alapján sokkal jobb szereplésre számítottunk, ám az örök mumus (sérülések) mellett most egyéb gondok is nehezítették a csapat előrehaladását (vezető edző, játékosok mentális és egyéni gondjai-hibái stb). Noha csüggedésre ad okot a play off-ról lemaradás, mégsem szabad elengedni a hátralévő két mérkőzést. Nem csak a büszkeség és a miheztartás végett, hanem a csapatépítés szempontjából is fontos lehet még a maradék két derbi. Érdemes lesz már kicsit a jövő szempontjából figyelemmel kísérni a Jets és a Lions elleni találkozókat és az eddig kevés szerepet kapott játékosok produkciójára fókuszálni. További érdekességek lehetnek majd a kísérletezések, amelyek során biztosan több játékos ki lesz próbálva új szerepekben (pl. a speciális egységben visszahordók). Tehát nem kell kétségbe esni, lesz  miért  odaülni a TV, a laptop, vagy éppen a telefon elé szilveszterig.

shop giay nuthoi trang f5Responsive WordPress Themenha cap 4 nong thongiay cao gotgiay nu 2015mau biet thu deptoc dephouse beautiful