Packers Hungary Club

Félszezon-értékelő: a támadók

A szezon kezdete előtt az a kérdés foglalkoztatta a leginkább a Packers-szurkolókat az egész világon, hogy hogyan tud majd együttműködni az újonc vezetőedző, Matt LaFleur és Aaron Rodgers. A szezon felénél úgy tűnik, hogy egyre jobban összecsiszolódnak. Értékelő, második rész.

A védelem és a speciális csapategység értékelése itt olvasható.

Az első meccseken nehezen indult be a támadósor, igaz, ehhez annak is köze volt, hogy kifejezetten jó védelmekkel találkozott a csapat. Azóta viszont nem nagyon lehet panasz, így a Packers jelenleg 13. a ligában az összes megtett yardot tekintve. A futójáték 18., a passzjáték pedig a 7. – mindezt úgy, hogy hetek óta nem játszik az első számú elkapó.

A tavalyi támadójátékhoz képest több területen látszik fontos különbség, és mind olyan, amelyet Matt LaFleur előre megígért: például több a futás, a futókat jobban bevonják a passzjátékokba. Szintén az edzői stáb javára kell írni, hogy míg a szezon elején csak a meccsek első felében működtek a támadások, az utóbbi hetekben nincs már ilyen gond, és a szünetbeli elemzéseket követő változtatások is egyre jobban ülnek. Így aztán Matt LaFleur az első vezetőedző a csapat történetében, aki újoncként 7-1-es mérleggel indít.

Nézzük egyenként a csapatrészeket:

Irányítók

Aaron Rodgers saját bevallása szerint élvezi az új rendszert. Sokkal inkább hajlandó megdobni a rövid passzokat, hiszen tudja, hogy több play eleve az elkapás utáni yardokra épül. 65,4%-os a passzpontossága, passzonként 8,2, meccsenként 290,5 yardot átlagol, összesen 2324 yardnál és 16 touchdownnál jár, ez utóbbi a második legtöbb a ligában. Ha ebben az ütemben folytatja, akkor jó esélye van arra, hogy az egy szezonban passzolt yardokat tekintve új egyéni csúcsot érjen el. Két interceptionje van, mindkétszer jó helyre dobott, de felpattanó labdából, és futásokból is összehozott 97 yardot és egy TD-t. PFF grade-je 87,3, QB ratingje pedig 106,7. Ez utóbbi a legjobb 2014, vagyis az (eddigi) utolsó MVP-éve óta.

A számoknál is többet mond azonban, amit a pályán mutat. Az elmúlt hetekben valóban MVP-kaliberű játékot láthatunk tőle, minden meccsen van egy-két olyan passza, amilyenre senki más nem képes a ligában. Nem véletlen, hogy a fogadóirodáknál most, az elképesztő szezont futó Russell Wilsonnal holtversenyben, ő a legesélyesebb az MVP-címre.

Mindezt úgy, hogy kedvenc elkapója hiányzik. LaFleurrel pedig szemmel láthatóan egyelőre működik a kapcsolata (még ha egyszer-kétszer vitatkoztak is a pálya mellett), a kérdés csak az, mi történik majd egy-két esetleges vereség után.

Tim Boyle néhány snapet már a pályán volt, de remélhetőleg egész szezonban csak ennyit látunk belőle.

Futók

Most már nyugodtan ki lehet jelenteni: nagyon régen volt egyszerre két ilyen kaliberű futó a csapatban. Viszont azt is látni kell, hogy önmagában egyikük se szupersztár, a rendszer azonban olyan, hogy a legjobb tulajdonságaikra épít, ezért kihozza belőlük a maximumot.

Aaron Jones gyors, robbanékony, kiválóan jön le a szerelésekről, ez eddig 466 futott yardot eredményezett, 4,1-es átlaggal, valamint 8 TD-t. Passzjátékban viszont óriásit fejlődött: neki van a csapatban a legtöbb elkapása, összesen 34, ezekkel 355 yardot és 3 TD-t ért el, és blokkolásban is egyre jobb. PFF grade-je egészen kiváló, 85,4-es.

Jamaal Williams más stílusú: kevésbé gyors, ő inkább akkor csinál nagy játékot, ha jól blokkolnak neki, ugyanakkor, és ezt keveset szokták vele kapcsolatban emlegetni: a liga legjobb futói közé tartozik passzjátékoknál, mind a blokkolást, mind az elkapásokat tekintve. 218 futott yard az eddigi teljesítménye, 4,4-es átlaggal, és kicsit talán meglepő módon övé a leghosszabb, 45 yardos futás is. Emellett van 19 elkapása 127 yardért, valamint egy futott és 4 elkapott touchdownja – ez utóbbi a legtöbb a csapatban. A PFF-nél 75-ös grade-en áll.

Rajtuk kívül Tra Carson játszott beugróként, amíg J. Williams sérült volt, de ő már nincs a csapatnál, az újonc Dexter Williamsben ugyanis többet lát a stáb, csakhogy neki még a blitzek felvételében és a route-futásban fejlődnie kell. Pár snapet már így is kapott a Raiders ellen.

A fullback Danny Vitale megbízhatóan blokkol, és az NFL-trendeknek megfelelően őt is be lehet vonni a passzjátékokba: eddig hat elkapásból 94 yardot hozott össze. PFF-grade-je 58.

Elkapók

Itt is komoly változások történtek az elmúlt években. A csapat előbb elengedte Jordy Nelsont, aki aztán Oaklandben összehozott egy közepes szezont, majd ő is érezte, hogy a sebessége már nem a régi, és vissza is vonult. Idén pedig Randall Cobb is távozott, és a Dallasban mutatott játéka megint csak a vezetőség döntését igazolja.

Davante Adams viszont a liga egyik legjobb elkapójává vált az elmúlt években, neki szinte mindegy volt, hogy Rodgers vagy Brett Hundley dobált, folyamatosan hozta a yardokat. Az idei első meccsei csendesebbek voltak, aztán jött az Eagles elleni nagyszerű játék – és sajnos a sérülés. Így is van már 378 yardja 25 elkapásból, touchdownja viszont még nincs. PFF grade-je 88,2, ha visszatér, komoly erősítést jelent majd: pontos route-futásai és biztos kezei nem véletlenül tették Rodgers új kedvenc célpontjává.

Az ő hiánya azonban nagyon feltűnő, nincs ugyanis a csapatban még egy olyan játékos, aki ilyenkor elő tudna lépni első számú elkapóvá.

Marquez Valdez-Scantling valószínűleg soha nem lesz az, azonban ő egy kiváló deep threat, senki másnak nincs a ligában annyi 40 yardnál hosszabb elkapása, mint neki. Ha Adams játszik és rá figyelnek majd a legjobb cornerek, MVS sebességét is jobban ki lehet majd használni. 420 elkapott yarddal így is első a csapatban, és ehhez mindössze 22 elkapás kellett. Két TD-je van, PFF-grade-je 61,2.

Geronimo Allison viszont eddig a szezon egyik csalódása. Tudjuk, hogy draftolatlan játékosról van szó, az elmúlt években azonban folyamatosan fejlődött, ehhez képest viszont idén sok labdát ejtett el, és 18 elkapásból csak 184 yardot és két TD-t hozott össze. Sérülésekkel is küzd, ez is lehet a magyarázat az 56,8-es PFF-grade-re, de tőle mindenképp több kellene a szezon második felében.

Különben a szezon egyik legkellemesebb meglepetése, Allen Lazard hamarosan megelőzi a depth charton. A Chiefs ellen már ő volt a legtöbb snapet a pályán, eddig összesen 12 elkapása, 149 yardja és egy TD-je van, de ezeket mindössze három meccsen hozta össze. 77,7-es PFF-grade-je is mutatja, hogy lehet bízni benne: nem véletlen, hogy Rodgers is lobbizott a pályára kerüléséért.

Az előszezon-sztár Jake Kumerow-nak inkább csak epizódszerep jutott, és ezalatt nem bizonyította, hogy sokkal többre képes lenne, mint alkalmanként egy-egy látványosabb elkapás. Így is van már egy TD-je, és legalább a csapatban van még, nem úgy, mint Trevor Davis, aki évek alatt sem tanult meg megfelelően útvonalat futni, vagy a sorozatban hibázó Darrius Shepherd. Az ő helyére a korábbi csapataiban főleg slot receivert játszó Ryan Grant kerülhet, aki amúgy a holtszezonban Adamsszel edzett együtt.

Kérdés, hogy mennyire szorul erősítésre ez a csapatrész. Ez igazán akkor derül majd ki, ha Adams visszatérhet. Egy jó elkapó mindenhol elférne, a holtszezonban kiderül, hogy látja a keretet a vezetőség. Azt se felejtsük el, hogy Equanimeous St. Brown egész évre kidőlt, pedig egy gyors, jó kezű elkapóról van szó, aki ráadásul remekül blokkol. Neki a route-futásokban kell fejlődnie, ha erre elég lesz a most kihagyott egy év, akkor az ő visszatérése nagyon komoly erősítést jelenthet jövőre.

Tight endek

Jimmy Grahamnek nincs annyira rossz szezonja, ha csak a számait nézzük: 21 elkapás, köztük több kulcsszituációban, 234 yard, 3 TD, és még a blokkolásban is fejlődött, ami mindenképp dicséretes. Azonban vele kapcsolatban nem lehet elfelejteni, hogy ő a legjobban fizetett tight end a ligában, és ehhez képest igencsak mérsékelt a teljesítménye. PFF-grade-je 61,2, és meglepő lenne, ha jövőre is a csapatnál maradna.

Marcedes Lewis továbbra is kiválóan blokkol, de idén elkapásoknál is jobban számítanak rá, 10 elkapásból 130 yardot hozott össze eddig. Az ő grade-je 73,1. Robert Tonyan megvillant egyszer-egyszer, de még fejlődnie kell, és a sérülése is hátráltatja. Evan Baylis is volt a pályán, de főleg a speciális egységben. Az újonc Jace Sternberger pedig visszatérhet a sérültlistáról, de első szezonjában nem szabad túlzott elvárásokat táplálni vele szemben, újonc tight endek ritkán alkotnak maradandót.

Támadófal

Ha összességében kell értékelni, akkor az első egy-két meccset leszámítva kiváló munkát végez a támadófal. Eddig összesen 17-szer sackelték az ellenfelek Rodgerst, de ebből több esetben az irányító már kimozgott a zsebből. Az ő megvédése mellett a futóknak is sikerül utat nyitni.

Azt mindenképp ki lehet jelenteni, hogy a liga egyik legjobb tackle-párosa Green Bayben játszik. Annak ellenére, hogy David Bakthiari idén önmagához képest kicsit visszafogottabb teljesítményt nyújt, több nyomást enged és több a szabálytalansága, mint korábban, így is elit szintet hoz, amit a 71,8-es PFF-grade is mutat. Bryan Bulaga pedig talán a legjobb szezonját futja, az ő grade-je 75,5, és a nyolcadik meccsen engedte az első sackjét.

A guardok közül az újonc Elgton Jenkins komoly előrelépést jelentett, miután Lane Taylor sérültlistára került. Főleg a futásblokkolása nagyszerű, de jól védi az irányítóját is, és ahogy tapasztalatot szerez, a teljesítménye is még jobb lehet (PFF: 69,4). Billy Turner játéka nehezen indult be, nem látszott rajta, hogy tavaly a szezon utolsó hét meccsén egyetlen sacket sem engedett, de az ő teljesítménye is egyre javul (PFF: 61,1).

A center Corey Linsley az állandóságot képviseli. Kevés figyelem hárul rá, de ez is azt mutatja, hogy jól végzi a dolgát: nem rontja el a snapeket, és féken tartja a belső falembereket. Az ő PFF-grade-je 64,5.

Amikor Linsley agyrázkódás miatt kidőlt egy meccsről, akkor Lucas Patrick megfelelően tudta pótolni. A tackle-ök helyére beugró Alex Lightra viszont ez nem mindig volt igaz, bár a Chiefs ellen nem lehetett rá panasz. Adam Pankey és Cole Madison még nem lépett pályára.

Végül pedig egy kis bizonyítvány-osztás, a szokásos év végi díjak félszezonra vetítve a csapatban (zárójelben pedig az egész liga legjobbjai):

  • MVP: Aaron Rodgers (Rodgers)
  • A félév legjobb támadója: Aaron Jones (Christian McCaffrey)
  • A félév legjobb védője: Za’Darius Smith (Stephon Gilmore)
  • Legjobb újonc támadó: Elgton Jenkins (Josh Jacobs)
  • Legjobb újonc védő: Darnell Savage (Nick Bosa)
  • Comeback Player: Kevin King (Dalvin Cook)

Mivel ez a lista természetesen szubjektív, kommentekben várjuk, hogy ti kiket díjaznátok.

shop giay nuthoi trang f5Responsive WordPress Themenha cap 4 nong thongiay cao gotgiay nu 2015mau biet thu deptoc dephouse beautiful