Packers Hungary Club

Week 9 – Értékelő

Green Bay Packers - Los Angeles Chargers

11 - 26

 

A kaliforniai álomból most kaliforniai rémálom lett, egy rendkívül összeszedett, jól felkészült Chargers nyert a felettébb szétszórt és dekoncentrált Packers ellen. Nagy baj nincs, de mindenesetre intő jelnek nagyon jó volt ez a mérkőzés.

A mérkőzés

 

Nem mindennapi helyen fogadta a Chargers a Zöld-Arany legénységet, ugyanis a mindössze 30 ezer körüli befogadóképességű (alapjában véve gurulós focinak fenntartott) Dignity Health Sports Park stadionja NFL léptékkel nézve max egy gyakorló pályának felelne meg. A kis aréna előnye talán csak a kevésbé nagy hangzavar lehetett volna, ám elnézve a lelátókon a rajongók megoszlását ez végképp nem fenyegetett, hisz rengeteg Packers (ránézésre majdnem ugyanannyi mint Chargers)  szurkoló tette tiszteletét a találkozón.

Statisztikák

 

Aki esetleg mazochista hajlamokkal van megáldva, vagy csak tanulságképpen újra meg szeretné nézni a mérkőzésen történt legfontosabb történéseket, azoknak itt a rövidített videóösszefoglaló a találkozóról:

Pozitívumok

Nehéz most pozitívumokat találni, de azért akad néhány:

  • Mason Crosby 54 yard-ról simán bevágott egy mezőnygólt.
  • Van némi fejlődés  a visszahordásaink terén Tremon Smith jóvoltából. Ezen a találkozón Smith öt próbálkozásból 123 yardot hordott vissza, na ez már végre említésre méltó.A másik oldalon se volt rossz a teljesítményünk, az ellenfél visszahordója Desmond King csupán 35 yardot tudott összehozni összesen visszahordásokból.
  • A Smith (Brothers) OLB párosunk továbbra is nagy veszély a mindenkori ellenfeleink irányítóira, most Rivers-t kétszer  sikerült a zsákba tenniük.
  • Allen Lazard határozottan nagy lépésekkel halad affelé, hogy a második számú elkapóvá nője ki magát a csapatban. Még a visszatérő Davante Adams-et is felülmúlta yard-okban (szám szerint 44-et kapott el összesen), kevesebb mint fele annyi felé dobott labdából.
  • Nem volt labdavesztésünk, se fumble, se interception. Bizony ezt meg kell említenünk pozitívumként.
  • Bár ez nem a játékosainkon múlt, de most a legnagyobb pozitívumok közé tartozik, hogy az NFC North összes csapata vereséget szenvedett ebben a fordulóban, illetve az is, hogy mi egy AFC csapattól kaptunk ki.
  • Öröm az ürömben, hogy megúsztuk a mérkőzést nagyobb sérülés nélkül (eddig legalábbis nem érkezett hír komolyabb sérültről).

Negatívumok

Itt aztán van mit megemlíteni:

  • Első és legszembetűnőbb a támadó falunk harmatos gyengesége volt számunkra, a liga elitnek számító Bakhtiari, Bulaga párost szénné alázta a Chargers passrush egysége élen Joey Bosa-val.
  • A futó játékunk se akart sehogy se működni, a kiváló RB párosunk összesen csak 40 yard-ot tudott összehozni a mérkőzésen és most a passzjátékokba se tudta Aaron Rodgers úgy bevonni a két jó kezű futót mint az előző meccseken (kivéve persze az egyetlen Jamaal Williams TD-nél).
  • A támadó egységünk játékmenete az O fal átjáróház jellege  mellett is rendkívül statikus és kiszámítható volt. Véleményünk szerint jóval korábban át kellett volna állnunk a rövidpasszos játékokra, amik a negyedik negyedben működtek(úgy ahogy). Ezt most a vezetőedző számlájára írjuk, hisz neki kellett volna időben lereagálnia a dolgokat.
  • Valahogy úgy tűnt, mintha a játékosainkból eltűnt volna a tűz, ezen a találkozón mindenkin afféle bágyadt, méla unalom látszott, tisztelet a kivételnek. 28 Celsius fok azért ennyire nem lehet álmosító. Ez a lelketlen hozzáállás azért volt külön bosszantó, mert a házigazdák messze nem tudtak annyira elhúzni pontszámban, amit ne lehetett volna még akár a  meccs háromnegyedénél ledolgozni.
  • Melvin Gordon és Austin Ekeler a lehető legjobban használta ki mindig a védő falunkon keletkező lyukakat és itt most Kenny Clark nevét hoznánk fel, ki az utóbbi időben sajnos eléggé elhalványult. Persze nem csak rajta mentek el a futások(ráadásul köztudott, hogy Clark egy combsérülés után van éppen), de ő azért sokszor hatékonyan besegített e téren  régebben, most ez  nagyon hiányzott, mivel se Dean Lowry, se pedig Blake  Martinez nem tudott elég hatékonyan dolgozni. Mindezek fényében nem meglepő, hogy mindkét Chargers TD futó játékból született. Ki kell, hogy jelentsük, ismét sikerült egy (talán) közepesnek mondható futógárdából kihoznunk a szezonjuk egyik legjobb teljesítményét(a Chargers futói az eddigi idei meccseiken szinte összesen nem futottak ennyit és ilyen jól mint ellenünk)
  • Aaron Rodgers játékszínvonala se közelített az előző hetiekhez, igaz csinált egy szép futott 2 pontost, ugyanakkor ami aggasztó volt, hogy tőle egyáltalán nem megszokott módon elég nagy homályokat is dobott, nem is egyet. Ez valamilyen szinten írható a ránehezedő nagy nyomás számlájára (Bosa és Ingram folyamatosan ott lihegtek a nyakába), de ettől függetlenül A-rod nem szokott ilyen kockázatos dobásokat elengedni, ennél sokkal jobban figyeli és olvassa a lehetőségeket. A dekoncentráltság most nála is szembetűnő volt.
  • Bár a védelmünk elég sokáig életben tudta tartani  az esélyt a felzárkózásra, ám ezen a derbin azért elég sok hibát vétett a D  több tagja (Pl. Jaire Alexander rossz helyezkedés, Blake Martinez elvétett, csak másodszorra összejött  szerelések, stb.)  ráadásul most nem tudtunk labdát szerezni, pedig ebben állítólag jók vagyunk idén.
  • JK Scott se fogott ki jó napot a Chargers ellen, 5 punt rúgásból 37,6 yardot átlagolt és csak kétszer sikerült bevarázsolnia az ellenfél 20-asán belülre a disznóbőrt, ez jóval gyengébb a tőle elvárhatónál.
  • A levegőben sem voltunk képesek dominálni, a secondary-nk ugyan TD-t nem engedett elkapásból, de a házigazdák passzjátéka Mike Williams-el (111 elkapott yard) és Hunter Henry-vel (84 elkapott yard) illetve Kennan Allen-el (40 elkapott yard)  még így is meglehetősen hatékony volt.
  • Nem voltunk túlzottan szabálytalanok, ám meglepő módon most a támadó oldalunkra majdnem többször repült sárga zászló, mint a védelemre. Ennyi false start talán az egész szezonban nem volt eddig, mint amennyit most összehoztak Bakhtiari-ék.

Összefoglalás

Borzasztóan gyengén szerepelt ezen a mérkőzésen a csapat és bár még nincs ok a kétségbeesésre, hiszen így is remek a mérlegünk, ráadásul a csoportunkban minden rivális csapat vereséggel zárta ezt a fordulót, na meg ugye nem NFC csapattól kaptunk ki, ám érdemes ezt egy kijózanító pofonként értékelni és tanulni belőle. Ami inkább aggasztó, az a játékosainkon tapasztalható már-már érdektelenségnek tűnő közönyösség. Picit mintha elejétől fogva úgy álltak volna hozzá, hogy: Nah, jó ez egy semmilyen meccs, legyen már vége és menjünk végre haza. Ez a lelketlen mentalitás elfogadhatatlan, az egyetlen pozitívuma talán csak az lehet, hogy így remélhetőleg hamar túllép a vereségen mindenki fejben. Kell is, mivel a bye week előtt az a Panthers érkezik majd Green Bay-be  vendégségbe, akik még Cam Newton nélkül is hasonlóan kétarcúak mint a Chargers gárdája, tehát ellenük sem lesz egyszerű a helyzet, hisz ők is képesek akár a Chargers féle jó teljesítményre. Reméljük megtanuljuk a leckét addig és gatyába rázódik a csapat. De ez ,már a következő hétvége története lesz...

shop giay nuthoi trang f5Responsive WordPress Themenha cap 4 nong thongiay cao gotgiay nu 2015mau biet thu deptoc dephouse beautiful