Packers Hungary Club

Week 15 – Értékelő

Chicago Bears - Green Bay Packers

13 - 21

Jó iramú, küzdelmes kétszázadik összecsapáson sikerült térdre kényszeríteni a Bears gárdáját, s bár nem volt átütően lehengerlő a Packers játéka (igen, tudjuk, ez a play off-ban kevés lesz), de azt a szükséges minimumot megfelelően hozta a csapat, ami most a győzelemhez kellett. Még mindig elég vegyes képet mutat a Zöld-Arany legénység, viszont a védelem stabilitása, a támadó sor éledezése optimizmusra sarkall, továbbá végre a speciális egység is életjeleket mutat, ami ugyancsak bizakodásra adhat okot.

A mérkőzés

Beindult a decemberi fociünnep sorozat Wisconsin-ban, ennek megfelelően egy gombostűt se lehetett volna leejteni a Lambeau Field lelátóin, pláne, hogy a kétszázadik egymás elleni rangadót játszotta a két ősi rivális. Az időjárás már a tipikus év végi green bay-i arcát mutatta, a tojáslabda mellett a mínuszok is repkedtek, persze ez a helyi szurkolókat cseppet sem zavarta, hisz nekik ez a megszokott. A hangulatra most se lehetett panasz, újra kitett magáért a nyolcvanezres szurkoló sereglet.

Statisztikák

A mérkőzés legfőbb mozzanatai egy videóban összefoglalva:

Pozitívumok

Határozott előrelépések tapasztalhatók, főként a csapat teljes egységét figyelembe véve:

  • Végre elkezdte jól és hatékonyan "keverni a kártyákat" Matt LaFleur a támadó oldalunkon, főleg a meccs elején váltogatta kiválóan a passz és futó játékokat, amivel sikerült annyira összezavarni a liga elitnek számító Bears védelmet, hogy fontos pontokra tudtuk váltani a játékainkat.
  • A futás elleni védelmünk újra kiválóan helyt állt, 96 yard-ig jutott a vendég futó egység és TD-t nem tudtak abszolválni.
  • A front7-ünkben első sorban  Kenny Clark nevét emelnénk ki, aki ezen a találkozón újra kiváló formát mutatott, amit a statisztikái is igazolnak:
  • A speciális egységünk örvendetes fejlődésen ment keresztül, főként a nemrég leigazolt visszahordó specialista RB-nek, Tyler Ervin-nek köszönhetően. Tyler az utóbbi két meccsen vissza hordott már annyi yard-ot, mint amennyit előtte összesen csinált a csapat visszahordásokból az alapszakasz kezdete óta. (Bears ellen 83 yard összesen, előtte a Redskins ellen 51 yard)
  • Labdaszerzésben megint nagyon jók voltunk, kétszer sikerült elcsípni Trubisky passz kísérletét  (Dean Lowry, Jaire Alexander) és Savage is közel volt hozzá, hogy egyet leszedjen. Sőt még két fumble-t is kiharcoltunk, amiből az egyiket sikerült begyűjteni.
  • Davante Adams kezd visszatérni a tőle elvárható szintre. Meccsről meccsre javul a teljesítménye, most 103 yard és egy TD került be a neve mellé a statisztikába.
  • A támadó falunk kiemelkedően jól teljesített, igaz Kwiatkoski egyszer be tudta zsákolni Rodgerst, de ezen kívül Mack-ék nem tudtak túl nagy nyomást helyezni karmesterünkre.
  • A mi passrush-unk se volt éppen gyilkos, de azért így is háromszor sikerült sack-elni a vendégek irányítóját (Clark kétszer és az újonc Gary egyszer)
  • A futó játékunk nem volt éppen szezon csúcs, Aaron Jones azért ennek ellenére is futott 2 TD-t, ami jelzi, hogy bizony ő is a liga elit futók közé igyekszik.

     

  • Megúsztuk nagyobb sérülés nélkül az örök rangadót, ezt még mindenképpen meg kell említeni pozitívumként.
  • A secondary-ben több másodvonalas játékost kell, hogy méltassunk, (CB) Chandon Sullivan, Ibraheim Campbell és a veterán Tramon Williams produkcióját láttuk különösen hasznosnak.

Negatívumok

A győzelem ellenére akadtak továbbra is hibák:

  • Még mindig nem tudtuk teljesen levetkőzni az elrontott szerelések átkát. Számottevő esetben előfordult ezen a találkozón is, hogy késve, vagy másod-harmadszorra sikerült csak megállítani, illetve szerelni az ellenfél játékosait. Ezek mindamellett, hogy látványos és bosszantó hibák, a későbbiekben csúnyán megbosszulhatják magukat kiélezettebb mérkőzése(ke)n.
  • JK Scott gyengébb napot fogott ki, 7 punt-jából csak 2 landolt az ellenfél 20 yard-os vonalán belül, ebből adódóan nem meglepő, hogy a hét rúgásból mindössze 35,7 yardot átlagolt.
  • A corner brigádunk alapvetően jól szerepel ebben a szezonban, ennek ellenére most a Macik ellen "benyeltek" 334 elkapott yardot és egy elkapott TD-t, ráadásul a vendégek két elkapója is 100 elkapott yard fölé jutott (Allen Robinson 125 yard, Anthony Miller 118 yard)
  • Az amúgy se túl acélos elkapó brigádunkban további formahanyatlás tapasztalható több játékosnál is. Geronimo Allison és a szezon elején még szép reményekkel induló Marquez Valdes-Scantling is egyre gyengébben szerepel. Igaz, hogy Allen Lazard előre tudott lépni, ám Davante Adams mellett mindenképpen kellene még egy megbízható elkapó Rodgers-nek a rájátszásban. Kumerow ugyan képes egy-egy nagyobb játékra, de sajnos ő olyan fejlődésre nem, mint Lazard.
  • Jimmy Graham-et továbbra se tudjuk úgy (ki)használni, ahogy kellene. (pláne, hogy a WR-ek se brillíroznak)
  • Aaron Rodgers se erőltette túl magát, nem azt írjuk, hogy rossz volt, mert alapjában véve hozta a minimumot ami a győzelemhez kellett, de aggasztóan pontatlan (kissé kétségbe esettnek tűnő)  dobásai voltak megint több ízben is. Ez rá nem volt jellemző korábban, ráadásul most nem volt rajta folyamatosan akkora nagy nyomás sem, ami indokolta volna.

Összefoglalás

Továbbra se volt eléggé meggyőző a csapat teljesítménye, viszont egyértelmű a teljes csapat egységének a fejlődése. A Rams vereségével már a rájátszás is megvan,  ennek ellenére nem szabad elégedetten hátra dőlni. Egy kemény (Vikings) és egy remélhetőleg könnyebb (Lions) meccs vár még ránk az alapszakasz utolsó két fordulójában, az első rögtön egy jó mérce lesz, hiszen a Minnesota-i lilák egy erős középcsapat (vagy még talán annál is jobbak) és bár ha lehozzuk győzelemre a Lions elleni meccset akkor a csoportban már nem előzhetnek meg, de ne felejtsük el, hogy az NFC-ben még ők is versenyben vannak a rájátszás szereplésért, így minden bizonnyal foggal-körömmel fognak harcolni ellenünk.

shop giay nuthoi trang f5Responsive WordPress Themenha cap 4 nong thongiay cao gotgiay nu 2015mau biet thu deptoc dephouse beautiful