Packers Hungary Club

Week 17 – Értékelő

Green Bay Packers  - Detroit Lions

23 - 20

 

Egy borzalmas, a mi oldalunkról gyötrelmes-nyögve nyelős támadó játékkal megfűszerezett bosszantó mérkőzésnek indult a detroit-i alapszakasz záró (csoport) rangadó, ám szerencsére a védelmünk végig kitartott és a mérkőzés utolsó felében összekapta magát a Rodgers vezette offense is és hozta a már megszokott, izgalmaktól nem éppen mentes győzelmet.

A mérkőzés

Érdekes módon a Lions szurkolók a gyenge szezon ellenére, a számukra teljesen tét mentes alapszakasz záró meccsre is megtöltötték a Ford Field lelátóit, persze ez azért annyira nem meglepő, hisz az NFC North csoportban minden csoport rangadó kuriózum, függetlenül attól, hogy áll a két ellenfél éppen a tabellán. Becsületükre váljon, hogy végig buzdították csapatukat, annak ellenére is, hogy a presztízsen kívül komolyabb tétje már nem volt ennek a találkozónak a részükről.

Statisztikák

A mérkőzés fontosabb történései egy videó összefoglalóban:

 

Pozitívumok

A nehéz győzelem ellenére akadt jónéhány pozitív dolog:

  • Először a védelmünk oldalán említenénk meg Blake Martinez nevét, akinek most nem csupán a Lions elleni teljesítményét méltatnánk(bár az is megér pár elismerő szót: 1 sack, 1 int, 7 szerelés, abból 5 egyéni), hanem az egész éves kiemelkedő produkcióját. Persze, tudjuk, nem álltunk valami fényesen belső linebacker-ek terén a szezon folyamán, így kénytelen-kelletlen került Martinez az igásló szerepbe, ám ott megfelelően helyt állt, ezt azért remélhetőleg senki se vitatja.
  • Rajta kívül Kenny Clark hozta továbbra is a kiváló formáját, illetve Adrian Amos dolgozott meg leginkább a pénzéért a maga öt egyéni szerelésével. Összességében azonban a teljes védelem dícséretet érdemel, hiszen (egy-két hibától eltekintve) most is ők tartották meccsben a csapatot az utolsó negyedig. A secondary-nk csupán 141 yardot szedett be elkapásokból és az egyetlen passzolt TD-t is csak abból a bizonyos trükkös játékból kapták be.
  • Támadó oldalon a Jamaal Williams hiánya ellenére elég jól muzsikált a futó játékunk, igaz futott TD-t nem tudtunk szerezni, de Aaron Jones kereken 100 (nagyon hasznos) yard-ot futkosott össze nekünk, amivel tetemes előre haladásokat és fontos első kísérleteket tudtunk szerezni. Jones ráadásul saját szezon rekordot állított be, elérte az 1000 futott yard-ot profi pályafutása során először egy idényben.
  • Győztes mezőnygóljával Mason Crosby beállított egy csapatrekordot: idén 91,7%-os pontossággal rúgta be a mezőnygólokat (24-ből 22-t), ezzel beérte Jan Stenerudot, aki 1981 óta tartotta a rekordot. Crosby emellett idén 41-ből 40 extra pontot is értékesített, ezzel Josh Lambo és Chris Boswell mögött a harmadik legpontosabb rúgó volt az egész ligában.
  • Allen Lazard tündöklése tovább folytatódik, aminek nagyon örülhetünk, mivel az elkapó sorunkban Davante Adams (és most már Lazard) mögött igen nagy a betöltendő űr. Hála az égnek ezen a találkozón mindketten 1-1 fontos TD-vel igazolták a wr1-wr2 besorolásukat a csapatban.
  • Tyler Ervin érkezése gyakorlatilag kirántotta a béka segge alól a speciális egységet, amióta Ervin a csapatnál van klasszisokkal jobb a visszahordó statisztikánk. A Lions ellen összesen (kick off és punt együtt véve) 6 próbálkozásból 106 yard-ot vitt vissza Tyler, ilyen számokról a szezon első felében még álmodozni se mertünk. (Úgy látszik idén a Jaguars lett a fiók csapatunk, hiszen Lazard és Ervin is tőlük érkezett hozzánk), ráadásul a 32-esünk jó játékán fellelkesülhettek a gunnereink is, mivel az Oroszlánok mindösszesen 11 yard-ot tudtak visszahordani ellenünk a Ford Field-en kick off és punt-okból együttvéve.
  • JIMMY GRAHAM! Végre a pozitívumoknál tudjuk említeni a nevét, 4 elkapás 49 yard, 12,3-as átlaggal. Ezt már el tudnánk minimumként viselni tőle a rájátszásban (esetleg még egy-egy elkapott TD-vel fűszerezve)
  • A végére mégiscsak megdicsérnénk a hamvaiból feltámadó offense sort is, mivel amit a negyedik negyedben csináltak, az azért mindenképpen megsüvegelendő.

Negatívumok

A kiszenvedett győzelem miatt nem meglepő a viszonylag sok negatívum:

  • A futás elleni védelmünk ezen a meccsen nem volt túl hatékony, pedig a Lions RB egysége nem tartozik a liga elit-ek közé. Ty Johnson és Kerryon Johnson ugyan nem jutott még 100 yard közelébe se, de az egyik TD-jük futásból született és összesen 171 yardot engedtünk az ellenfélnek futó játékokból. Ráadásul a Lions elkapói se futottak keveset a labdával, ami bár nem a futó játék statisztikáiban mutatkozik meg és nem feltétlenül a futás elleni védelmünket minősíti, viszont a lényegen nem nagyon változtat, elég sokszor lassan reagált a védelmünk.
  • Az offense első három harmadban mutatott "játéka" több volt, mint borzasztó. Teljesen szétszórt csapat egység képét mutatták, Rodgers folyamatosan a nagy játékokat próbálta erőltetni (hosszú, mély passzok), melyek rendre nem ültek. Az elején volt pár bosszantó WR drop-unk is, illetve Tyler Ervin bevonása a RB/WR játékokba se hozott túl nagy sikert. Nem csoda, hogy az első nagy játék részben csupán 3 pontot sikerült abszolválnunk. 
  • Azok a fránya elrontott szerelések. Még mindig jelen vannak. Nagyrészt a fiatal játékosok rutintalanságának számlájára írhatók, sajnos azonban nem egyszer a rutinosabb veterán játékosok se állnak a helyzet magaslatán egy-egy szerelési helyzetnél, ez az ami igazán bosszantó.
  • A passzsiettetőink már bye week-en érezhették magukat, mivel a "Smith Brothers" nem igazán "harapott" az egyébként nem túl rutinos hazai beugró QB, David Blough-ra. A másodvonalas irányító úgy ficánkolt a zsebben és a zsebből kiérve, mintha csak Rodgers-t szeretné cukkolni direkt. Egyedül a szemfüles Blake "The tackle machine" Martinez tudta egyszer elcsípni és bezsákolni a meccs folyamán.
  • Aaron Rodgers első félidei játékát nem nagyon tudjuk hova tenni. Sokat gondolkodtunk rajta, hogy vajon LaFleur hívta be szinte folyamatosan a hosszú passzokat, vagy  karmesterünk "írta felül" a hívásokat és a saját szakállára kereste mindig a nagy játékokat.  Amennyiben az utóbbi (ami azért Rodgers-re jellemző), akkor ez nagy fegyelmezetlenség a klasszis irányítónk részéről, még az ő évtizedes rutinja mellett is. Ráadásul meglehetősen pontatlanok voltak a passzkísérletei, olykor csak a vak szerencse mentette meg az interception-tól a 12-esünket. (Ezért tűnhetett úgy, hogy az elkapóink sokat drop-oltak)
  • Az idegesség, a frusztráltság látszott a játékosokon, sajnos a mieinken is. A meccs folyamán 9 alkalommal repült a Packers ellen sárga zászló, melyből (tetemes) 97 yard mínusz lett. Ez bizony nem kevés. A hazaiak jóval kevesebb büntit szedtek össze( 4 zászló, 50 yard mínusz), pedig (például) Amendola náluk se volt a nyugalom szobra.
  • Essen még pár szó azon játékosokról, akikkel nem igazán voltunk megelégedve: Jaire Alexander sajnos nagyon úgy fest, nem abba az irányba halad, amerre pedig jól elindult. A fegyelmezetlensége már a játékára, annak hatékonyságára-hasznosságára is néha (sőt egyre gyakrabban) kihat. Az elkapó sorban Geronimo Allison és Marquez Valdez-Scatling szinte teljesen kezd beleszürkülni a mezőnybe, pedig az ő jó játékukra is nagy szükség lenne, főleg a folytatásban. A linebacker sorunkban ugyancsak szükség lenne egy erőteljesebb előre lépőre, mert bár a pass rush a két Smith-el kiváló, a belső LB-k között Martinez mellett nem tudunk érdemben megemlíteni senkit. Főként  Burks-től és a nemrég a Giants-tól érkező Goodson-tól vártunk sokat, előzőnél a felépülése után, utóbbinál a prove it miatt, de eddig egyikőjük se tett le sokat az asztalra. Ty Summers a speciális egységben nem dolgozik rosszul, ő azonban nem kapott még eddig elég lehetőséget élesben a D-ben.

Összefoglalás

Nyögvenyelősen, de meglett a második kiemelés (sajnos a Seahawks nem tette meg nekünk azt a szívességet, hogy ebben a szezonban másodszor is legyőzi a 49'ers-t), de azért mindenképpen örülhetünk a plusz egy hét pihenőnek. Most már picit hátradőlhetünk és nyugodtan(?) szemlélhetjük a hétvégi wild card meccseket, s igazából csak azon kellene morfondíroznunk, ki lenne jobb ellenfél az elődöntőben, a Saints, a Seahawks vagy netán az Eagles. Ami biztos, akármelyik csapat lesz, a Lambeau Field-en kell megmérkőznie velünk a folytatásban, ami további előny lehet számunkra. Reméljük az extra pihenő alatt sikerül jól felkészülni és itt elsősorban a támadó oldalunkra gondolunk.

shop giay nuthoi trang f5Responsive WordPress Themenha cap 4 nong thongiay cao gotgiay nu 2015mau biet thu deptoc dephouse beautiful