14. hét – Értékelő

Chicago Bears – Green Bay Packers 30-45

Megint gyengén kezdett a csapat, de aztán időben magához tért a támadósor, a védelem pedig többször is labdát szerzett, így hiába volt botrányos, amit a special team művelt, a domináns harmadik negyednek köszönhetően a végén már nem kellett izgulni.

A meccs

A vendég Bears kezdte a meccset, de csak egy puntig sikerült eljutniuk, viszont egy sack a Packers drive-ját is megakasztotta. A punt után jött is a hazai special team első hibája, egy 34 yardos visszahordás, majd egy vendég FG után ismét egy eredménytelen hazai támadás következett. Ezt a Bears már egy TD-vel bosszulta meg – Jakeem Grantet egyszerűen nem tudták utolérni a védők. Erre viszont végre jött a válasz: Aaron Rodgers 4. próbálkozásra megtalálta Allen Lazardot az endzone-ban. A special team menetrendszerű szerencsétlenkedését és az újabb hosszú visszahordást Rasul Douglas unta meg: nem csak ellopta, hanem TD-re vissza is vitte Justin Fields passzát – először vezetett a Packers a meccsen. Nem sokáig: egy rövid passz után előbb Damiere Byrdöt nem érték utol a védők, majd a special team feltette a koronát a teljesítményére: Jakeem Grant 97 yardos (!) puntvisszahordásból szerzett TD-t. Ez már végképp felrázta viszont a támadósort: Davante Adams 38 yardos elkapásával sikerült közelebb zárkózni, de egy újabb hosszú visszahordás miatt még egy vendég mezőnygól is belefért a szünet előtt.

A harmadik negyedben viszont nagy változásokat láttunk: előbb egy hosszú drive végén Aaron Jones szerzett TD-t, majd Preston Smith kiütötte Fields kezéből a labdát, Rashan Gary pedig összeszedte – a következő playből pedig jött is az újabb hazai TD, ezúttal Jones 23 yardos elkapásával. A védelem továbbra is keményen odatette magát, sorra puntra kényszerítette a vendégeket, miközben a Packers egy újabb mezőnygóllal növelni tudta a különbséget, sőt, a negyedik negyed elején Adams újabb TD-je gyakorlatilag eldöntötte a meccset. A hátralevő időbe még egy-két special team hiba, egy vendég mezőnygól és egy Chandon Sullivan-interception fért bele.

Hosszú összefoglaló:

Pozitívumok

• A támadójátékkal érdemes kezdeni a pozitívumok szerencsére hosszú sorát: a szezonban még egyszer sem szerzett a csapat ennyi pontot (még ha ebben a védelem részéről is volt egy pick-six). Matt LaFleur ráadásul nagyszerűen változtatott a stratégián menet közben, amikor látta, hogy az eredeti terv nem annyira működik: Rodgers is gyorsabban szabadult a labdától, az elkapók pedig kreatívabb útvonalakat futottak, ami segítette őket, hogy hamarabb üresre játsszák magukat.

• Aaron Rodgers kicsit rozsdásan kezdett, de utána MVP-formában játszott és hajszálpontos labdákat adott. 37-ből 29 jó passza volt, 341 yardért és 4 TD-ért – a számok magukért beszélnek.
• Davante Adams is nagyot játszott, pedig az első negyedben még tudták tartani, de utána a támadójáték kisebb módosításai miatt már esélyük sem volt: 10 elkapással, 121 yarddal és két TD-vel zárt. Különösen a második TD-jénél volt élmény nézni, hogy verte meg lábmunkájával a védőjét.

• Allen Lazard is idei egyik legjobb meccsét játszotta. Viszonylag sokat indult a slot WR pozíciójából, és a szokásos jó blokkolás mellett most az elkapásokból is bőven kivette részét: 75 yardja mellett TD-t is szerzett.
• A tight endekre is igaz, hogy a blokkolás mellett elkapásaikra is lehetett számítani: Marcedes Lewisnál ez 4 elkapásból 51 yardot jelentett, az egyre nagyobb szerepet kapó Josiah Deguaránál pedig 3-ból 44-et.

• Mindenképp ki kell emelni a támadófalat is. Idén ugyan nem érik el a tavalyi szintet, amikor a liga egyik legjobbja volt az egység, de nem szabad elfelejteni, mennyi sérülés sújtotta ezt a csapatrészt. Billy Turner kidőlésével négy (!) kezdő is hiányzott, ehhez képest nem csak megfelelően blokkoltak a futóknak (AJ Dillon és Jones összesen bőven 100 yard fölé jutott), hanem Rodgersen is mindössze hatszor volt nyomás, többnyire az első negyedben. Adam Stenavich, az egység edzője továbbra is kiemelkedő munkát végez.

• Ezzel szemben Fieldsen óriási volt a nyomás: a PFF szerint összesen 30-szor (!!!) siettették, ebből Rashan Gary egymaga 8-szor. A folyamatos duplázás ellenére a belső falembereket rendszeresen megverő Kenny Clark 3-szor, a szintén kiválóan játszó Kingsley Keke 2-szer meg is ütötte.
• Külön kiemelkedett az elmúlt meccseken remek formába lendült Preston Smith: a PFF által regisztrált 9 nyomásgyakorlása elképesztően magas szám (még úgy is, hogy a Next Gen Stats szerint ez “csak” 6 volt), és két sacket is szerzett, az egyik ráadásul fumble-t is okozott. Az elmúlt négy meccsen összesen 32-szer gyakorolt nyomást az ellenfelek irányítóira – tavaly egész szezonban 29-szer.

• De’Vondre Campbell, Covid ide vagy oda, mindenhol ott volt, 16 szerelése 2000 óta a legtöbb egy meccsen Packers-játékostól. Ráadásul ezek nem is olyan szerelések voltak, amiket megszoktunk a linebackerektől az elmúlt években, hosszú yardokra a line of scrimmage-től. Öt olyan volt köztük, amelyik legfeljebb kétyardos előrehaladást eredményezett, és összesen 8 úgynevezett stopot írtak a javára. Nagy szerepe volt David Montgomery féken tartásában.
• Rasul Douglas újabb pick-sixet szerzett, sőt, egy második is a kezében volt, de akkor nem sikerült megfognia a labdát. Többször nem is dobott felé Fields. Douglas egyre magabiztosabban játszik az utóbbi időben, Campbell is és ő is óriási fogás volt Brian Gutekunsttól.

• Mint ahogy Eric Stokes is egyre inkább igazolja, miért ért első kört a drafton: ezúttal többnyire Allen Robinsont fogta, akinek nagyon csendes meccse volt. Fields háromszor vette célba a Stokes által őrzött WR-t, nulla elkapás lett a vége. Ha Alexander tényleg visszatér hamarosan, akkor az ellenfelek számára elég ijesztően néz majd ki a CB-sor.

Negatívumok

• A negatívumok sorát az első negyeddel kell kezdeni: a támadójáték akadozott, és a védelem se mindig állt a helyzet magaslatán. Később viszont mindkét csapatrész alaposan összeszedte magát.
• A szezonra egyáltalán nem jellemző módon kicsit sok volt az elrontott szerelés ezúttal, az egyébként jól játszó Krys Barnes és Preston Smith is hármat-hármat vétett.
• Meg kell említeni, hogy két nagy játékot is engedett a védelem, sem Grant, sem Byrd hosszú elkapott TD-jénél nem remekelt az egység.

• A Bears futói ellen jó volt a védekezés, de Fields futásai ellen már kevésbé – több yardot szerzett a földön, mint a többi Bears-játékos összesen (74-et). Igaz, azt is hozzá kell tenni, hogy ezek nagy részét menekülés közben szedte össze.
• Megint csak nem maradtak el a sérülések: a legnagyobb kieső az idén (is) remekül játszó Billy Turner. Kevés hír jött róla azóta, mindenesetre LaFleur szerint “valószínű”, hogy térdsérülése nem jelenti számára a szezon végét. Mellette Equanimeous St. Brown (agyrázkódás), Dominique Dafney (boka) és Malik Taylor (hasfal) dőlt ki.

• És a végére hagytuk a special teamet, amely külön kategóriát érdemelne, annyira borzalmas volt. Minden kommentár nélkül, elég csak felsorolni a meccsen elkövetett nagyobb hibáikat:
  • 97 yardos TD-t engedtek punt-visszahordásból (első punt return TD idén a ligában)
  • Emellett is volt egy 34 yardos punt return
  • 40 és 42 yardos kick returnöket is engedtek
  • Mason Crosby az oldalvonalon túlra rúgott egy kickoffot – a 40 yardosról jöhetett a Bears
  • Malik Taylor, ahelyett, hogy kiengedte volna a Bears szintén oldalvonalon túlra tartó kickoffját, megpróbálta megfogni, de kiejtette, így róla ment ki a labda. A 40 yardos helyett az ötyardosról kezdődhetett a támadás.
  • Corey Bojorquez volt, hogy túlrúgta a coverage-et (ebből lett a 34 yardos visszahordás), majd később, valószínűleg a korábban látottak miatt, annyira az oldalvonalon túlra akart küldeni egy puntot, hogy mindössze 22 yardos rúgás lett belőle
  • Amari Rodgers volt a meccs nagy részében szinte az egyetlen, aki nagyjából elfogadhatót nyújtott a special teamben visszahordóként – aztán nem bírt megfogni egy puntot. Szerencséje volt, hogy egy Bears-játékos szabálytalansága miatt újat kell rúgni.
  • A meccs végén az onside kicket sem sikerült megszerezni. Más kérdés, hogy itt nem csak Marquez Valdes-Scantling hibázott, hanem az is, aki odaállította, hiszen ilyen felpattanó labdát nem egyszerű megfogni, és ebben neki kifejezetten kevés tapasztalata van: láthatóan meglepte, mennyire magasra pattant pont előtte.

Összegzés

Egyre közelebb a playoff, olyannyira, hogy már a hétvégén is biztossá válhat: a legegyszerűbb forgatókönyv szerint ehhez elég győzni a Baltimore Ravens ellen (de az is elég, ha a Vikings nem tudja megverni a Bearst). A special teammel viszont gyorsan kezdeni kellene valamit, mert egy hasonló teljesítmény a rájátszásban szinte biztosan kieséshez vezetne.