Week 3. Értékelő

Green Bay Packers @ Tampa Bay Buccaneers

Fogcsikorgatóan izgalmas végjátékkal nyerte meg a Packers az “Öbölháborút” Tampában, és ezzel legújabb csapatában tudta (végre) legyőzni Tom Bradyt a Zöld – Arany gárda. A jó iramú találkozón főként a védelmek dolgoztak sokat (és elég jól), ez a végeredmény alacsony pontszámain jól látszik. Mindkét oldal keményen harcolt, de most a Packers jött ki jobban a végjátékból. Lássuk részletesebben mi történt a fülledt (amerikai idő szerinti) vasárnap délutánon.

A mérkőzés

Telt ház fogadta a Green Bay csapatát a Raymond James stadionban, a floridai kora ősz jóval melegebb, mint egy mérsékelt övi csapatnál, így a plusz 33-35 Celsius fok kb. annyira lehetett csak meglepő, mint a mínusz 10-15 Celsius a Lambeau Fielden novemberben. A két gárda történelme során ötvennyolcadik alkalommal feszült egymásnak, s a vendégek ezzel a győzelmükkel 34 – 23 -1-re módosították az egymás elleni örökmérleget. A 45 éves veterán klasszis kezdhette a támadást a meccs elején, elég jól haladtak, ám a vendégek 20 yardosa előtt Kenny Clark “beköszönt” egy sackkel, így csak mezőnygól-kísérlettel kellett beérniük a Kalózoknak, amit Ryan Succop magabiztosan értékesített 45 yardról. Jöhettek Rodgersék, akik igencsak jól meglódultak, ugyanis rögtön egy Romeo Doubs TD-nal válaszoltak, majd miután Bradyék hamar lejöttek egy 3 & outtal, ismét lehengerlő drive-ot vezetett A-rod, melynek a végén Allen Lazard TD-t ünnepelhettünk. A jó hangulatot azonban Aaron Jones csúnya fumble-ja rontotta, Jones jöhet eggyel Adrian Amosnnak, aki szerencsére visszaszerezte a labdát még a nagyszünet előtt, így a hazaiak nem tudtak pontokat szerezni a turnoverből. A második nagy játékrész is jól indult Packers szempontból, a Jaire Alexander helyére beugró egykori Raider Keisan Nixon révén, aki szemfülesen kiütötte Russel Gage Jr. kezéből a labdát, ezzel jöhetett megint Rodgers és a Pack O. Megint nem örülhettünk sokáig, mert ezután meg Rodgers dobását “fülelte le” Logan Ryan a másik oldalon. Ebből a labdaszerzésből aztán végül sikerült három pontot abszolválnia a házigazdáknak, megkezdve a lassú, idegőrlő felzárkózást. Innentől a védelmek csatája teljesedett ki, Tampa oldalon biztosan sokat videóztak a félidőben, ugyanis rendre megtalálták a play hívásainkra a megfelelő védekezési sémát. Viszont a Packers védők sem tétlenkedtek, Joe Barry “fiai” nem kevésbé vérmesen küzdöttek jól az előny megtartásáért. Néhány szép elkapást még láthattunk Romeo Doubs és Allen Lazard jóvoltából, de sajnos “lőtávolságba” már nem tudott jutni a Green Bay-i offense a meccs végéig. A legvégén jött a szívritmuszavar-generátor végső Brady-roham, amely félelmetesen jól haladt előre, olyannyira jól, hogy 0:14-nél Tom apó két védő közt remekül találta meg Russell Gage-et, aki biztos kézzel húzta be a TD-t. Jöhetett a mindent eldöntő 2 pontos kísérlet és az addig is jól játszó De’Vondre Campbell nagy pillanata. Campbell remekül helyezkedett a gólvonalon és elképesztő súlypont-emelkedéssel “lepkézte” ki Brady passzkísérletét, megnyerve ezzel a mérkőzést.

A meccs rövid videó összefoglalója:

Negatívumok

• A támadófal most kicsit jobban “muzsikált” mint korábban, ám a leggyengébb pontja még mindig Royce Newman. A 2021-es draft negyedik körös választottja sajnos képtelen felvenni az NFL iramát, nem meglepő, hogy az egyetlen beszedett sackket is róla kapta Rodgers.
• Sajnos újra láthattunk némi zavart a LaFleur – Rodgers vonalon, megint egy időkérésünk bánta.
• Nem ment a futás a Kalózok ellen, mindössze 67 yardig jutott (alig 3 yardos átlaggal) Aaron Jones és AJ Dillon és futott TD-nak se örülhettünk.

• A második félidőben gyakorlatilag leállt a támadósor, az utolsó két negyed alatt képtelenek voltak ponto(ka)t szerezni. Ezt a luxust azért nem engedhetjük meg magunknak az elkövetkezendőkben, ha komolyan gondoljuk a rájátszás elérését.
• Aaron Jones biztos keze megremegett, a gólvonalon pottyantotta el a disznóbőrt, ráadásul a futás se ment neki a tőle elvárható szinten. Sajnos mellette/mögötte AJ Dillon is gyengébb napot fogott ki.
• Még mindig nem tudunk eléggé vigyázni a labdára, a Buccaneers ellen két labdavesztésünk volt (Aaron Jones és Aaron Rodgers). Romeo Doubs is elejtette egyszer a labdát, de ő legalább össze tudta szedni.
• Aaron Rodgers kissé halovány volt a második félidőben, bár csak az interceptiont róhatjuk fel neki legnagyobb hibaként, de ettől függetlenül a mutatott teljesítményével nem vagyunk egészen megelégedve.

• Preston Smith láthatatlan embert játszott, nem volt említésre méltó momentuma ezen a találkozón.
• Sajnos nem úsztuk meg sérülés nélkül a derbit, (CB) Jaire Alexander már az első negyedben a partvonal mellé kényszerült, a jó hír, hogy az első hírek szerint nem komoly a sérülése.

Pozitívumok

• Az első és legszembetűnőbb pozitívum az újonc elkapó Romeo Doubs teljesítménye volt, a 22 éves elsőéves pazar meccset produkált.

• A másik egyértelműen meccsnyerő ember természetesen De’Vondre Campbell volt, aki a fantasztikus passzleütésen kívül a legtöbb szerelést is jegyezte a mérkőzés folyamán (14 szerelés, abból 8 egyéni)
• Campbell mellett az újonc Quay Walker és az egyre jobb formába lendülő Rashan Gary, valamint a most is domináns Kenny Clark nevét kell még, hogy megemlítsük.
• Fent említettek mellett, most dicséretet érdemelnek még a defensive back egység tagjai is, bár az utolsó TD az ő lelkükön szárad, és beszedtek 277 yardot a levegőben Bradytől, de összességében jól levédekezték a nem túl acélos Buccaneers elkapókat, no meg ne felejtsük el, hogy három fumble-t is csináltak, amelyekből kettő vége labdaszerzés lett.
• A speciális egység teljesítménye szemmel láthatóan meccsről meccsre javul. Pat O’Donnell punter megszerzése egyértelműen nagy deal volt, O’Donnell ezen a találkozón hét kísérletből ötöt berúgott az ellenfél 20 yardosán belülre és durrantott egy 63 yardost is. Mellette Crosby hibátlanul rúgta a pontrúgásokat, illetve a visszahordásoknál is jóval kevesebbet engedtünk átlagban (11,5 yard), bár az is igaz, hogy mi sem hordtunk vissza jobban.

• Elég jó volt a futás elleni védekezés, Leonard Fournette 12 próbálkozásból csak 35 yardot tudott felmutatni (2,9 yardos átlaggal) és futott TD sem volt a Tampa oldaláról.
• A meccs elején lesérült (CB) Jaire Alexander helyére beugró (CB) Keisan Nixon meglepően jól vette fel a mérkőzés iramát, nagyon hasznosan tevékenykedett és határozottan megállta a helyét.
• Randall Cobb másodvirágzását éli, meccsről meccsre kiváló játékot produkál, s ami külön öröm, hogy láthatóan elképesztő lelkesedés hajtja a krisztusi korba lépett veteránt.

Összegzés

Kemény csörtét nyert a Packers, nagy “W”-t húzott be, bizonyítva, hogy bizony bőven van potenciál ebben a csapatban. Mindenképpen megsüvegelendő, hogy az első forduló után két nyert meccset tud felmutatni a csapat és a játékosok fejlődését, szintlépéseit látva bizakodva várhatjuk a folytatást. Hibák még mindig vannak, de szerencsére egyik sem annyira eget verő, hogy ne lehetne menet közben orvosolni. Az irány jó, már a motivációt is érezni a játékosokon és lassan végre az újoncok is belerázódni látszanak a szerepeikbe.

A csoport rendkívül kiélezett, a Vikings és a Bears is győzelemmel zárta a fordulót, a Lions, az meg a Lions (persze azért hiba lenne őket leírni, hisz még nagyon az elején járunk az alapszakasznak). A következő ellenfél a Patriots gárdája lesz a hétvégén a Lambeau Field gyepén, a Patrióták legyőzésével Bill Belichick skalpja legalább akkora trófea lenne mint Bradyé, s hogy mi kell, illetve mi kellhet ehhez? Erről olvashattok majd részletesen az e heti beharangozóban!