Week 15 – Beharangozó

Green Bay Packers – Seattle Seahawks

2024.12.16. 02:20, Lumen Field, Seattle, Washington

Az előző, csütörtöki meccs miatt kicsit hosszabb pihenő után érkezik a csapat Seattle-be, ahol a hazaiaknak kulcsfontosságú lenne egy győzelem a playoff szempontjából. A Packersnél kicsit más a tét: egy győzelem majdhogynem biztossá tenné a playoff-részvételt, de vereség esetén se kell attól elbúcsúzni.

Packers előzmények

Az előző héten a liga egyik legjobb formában lévő csapatával sikerült egy utolsó másodpercig kiegyenlített meccset vívni, idegenben. Pedig az első félidőt kifejezetten gyengén kezdte a támadósor, főleg a támadófal, annak is a belseje tűnt elveszettnek – aztán a második félidőre mintha kicserélték volna az offense-t, és 28 pontot tett fel a táblára. Akkorra viszont már a védelem omlott össze, de ebben szerepe volt néhány kulcsjátékos sérülésének is, hiszen a secondaryben nem sok használható ember maradt. A plusz néhány nap pihenő viszont elég volt arra, hogy a sérültek közül többen is elkezdhessék az edzéseket.

Posztonként haladva, Jordan Love is teljesen egészségesen játszik az elmúlt hetekben, ami látszik is a teljesítményén: sokkal komfortosabban mozog a zsebben, és az interceptionök is elmaradnak (már nincs a top 3-ban a ligában, valószínűleg ezt nem igazán bánja). Ha ilyen formában játszik tovább, rajta nem fog múlni semmi.

De még nála is jobb az utóbbi hetekben Josh Jacobs – most már egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a Jones-Jacobs csere, bár sok szurkoló nem örült neki, kiváló döntés volt. Jacobs már több mint 1000 yardnál jár idén, sokat kontakt után szerezve, és az elmúlt négy meccsen nyolc (!) TD-t szerzett. Nem kis szerepe van abban, hogy jelentősen feljavult a red zone offense. Cseréje most már hetek óta elsősorban Chris Brooks, Emanuel Wilson általában már csak alig néhány snapet van a pályán.

Az elkapók közül Christian Watson villog igazán az utóbbi hetekben, még akkor is, ha Detroitban vétett egy fumble-t. Jayden Reed viszont mintha pályán se lett volna az előző héten – jó, ez nem igaz, a szokásos dropja azért megvolt. Neki mindenképp vissza kellene találnia a szezon eleji formájához. Agyrázkódása után Romeo Doubs is visszatérhet, így kérdés, hogyan oszlanak meg a snapek közte és Dontayvion Wicks között, aki remekül pótolta. Ráadásul tőle most dropot se láttunk, amelyek miatt pedig hiába szakad el, nem túlzás, elit módon a védőitől, hátrébb szorult a depth charton. Rajtuk kívül Bo Melton tűnhet még fel az offense-ben, ha mindenki egészséges, akkor Malik Heath-et ritkán szoktuk látni.

A TE-k között jó hír, hogy Luke Musgrave újra edzésbe állt, de Seattle-ben még nem lép pályára. Detroitban Tucker Kraft ismét nagyobb szerepet kapott az offense-ben, és jó úton halad afelé, hogy az elit tight endek közé emelkedjen. Ben Sims, és főleg John FitzPatrick inkább csak blokkolásban kap szerepet.

A támadófal, főleg a passzblokkolás, a csapat egyik erőssége, Detroitban mégis komoly gondok voltak vele. Ezért elsősorban Sean Rhyan és Josh Myers volt hibáztatható – utóbbi az első félidőben egészen megdöbbentő, 0.0-s passzblokk értékelést kapott a PFF-től… A kezdőötös így is változatlan, jobbról balra Zach Tom, Rhyan, Myers, Elgton Jenkins és Rasheed Walker játszik majd. Csereként a fal szélére elsősorban Andre Dillard, belülre Kadeem Telfort szállhat be – utóbbi kapott is pár snapet a múlt héten, amikor Rhyannek kisebb gondjai akadtak. Érdekesség, hogy Jacob Monk, akit sokra tartottak az előszezon után, az utóbbi hetekben már meccskeretbe se került.

A védelemre áttérve, a legnagyobb gond, hogy továbbra is alig van pass rush. Az eddig szerzett 33 sack ugyan nem rossz, de ennek több mint felét három meccsen szerezte a csapat. Rashan Gary ugyan kezd jobb formába kerülni, de még messze van attól a játéktól, amely miatt új szerződést kapott. A másik kezdő, Kingsley Enagbare, jó iparos, de tőle kiemelkedő számokat hiba lenne várni. Ugyanakkor Lukas Van Ness kezdi elkapni a fonalat: a bye week óta majdnem 20%-os a pass rush win rate-je, ez a 8. legjobb a ligában, a pass rush grade-je pedig a 2. a PFF-nél – ezeknek a számoknak előbb-utóbb sackekben is jelentkezniük kell. Mellettük a két másodéves, Brenton Cox és Arron Mosby is viszonylag sok szerepet kap.

A legjobb jel ugyanakkor az, hogy a Lions ellen a lábujjsérüléséből végre teljesen felépülő Kenny Clark idei messze legjobbját nyújtotta, újra pusztító erőként jelent meg a védőfal közepén, ami komoly segítség lehet a többieknek is. Futás ellen TJ Slaton, passz-szituációkban Devonte Wyatt a leghasznosabb a többiek közül, de rotációban Karl Brooks és Colby Wooden is kap snapeket a védőfalban.

A linebackereknél, hiába újonc, nagyon hiányzott az elmúlt hetekben a most visszatérő Edgerrin Cooper. Quay Walkernek ugyan volt már kifejezetten jó meccse, de még mindig túl sokszor rontja el a játékolvasást, Isaiah McDuffie backup-szintű játékos, Eric Wilson pedig túl lassú – ezeket a hiányosságokat pedig leginkább passzjátékoknál tudják könnyen kihasználni az ellenfelek.

Pláne, ha a secondaryben is vannak gondok. Alapesetben Jaire Alexander és Keisean Nixon a két szélső CB, Xavier McKinney és Evan Williams a két safety, Javon Bullard pedig a nickelback. Utóbbi viszont biztosan hiányozni fog, így Nixon fog ismét behúzódni középre, ahol a korábbi években és a szezon elején is játszott, a szélen pedig a még nem teljesen felépülő Alexander hiányában Carrington Valentine és Eric Stokes kap szerepet. Mögöttük Corey Ballentine és Robert Rochell bevethető még, de jó lenne, ha utóbbit csak a special teamben látnánk. Safetyként Zayne Anderson a tartalék, valamint az idén majdnem mindig inaktív Kitan Oladapo.

A special teammel (ne kiabáljuk el) nincs gond, Brandon McManus továbbra is magabiztos, Daniel Whelan kiválóan puntol, és Matt Orzech longsnapper se vétett megbocsáthatatlan hibát. Visszahordásoknál Nixon, Ballentine és Reed kaphat szerepet.

Seahawks előzmények

A Seahawks hosszú idő után új vezetőedzővel kezdte meg a szezont, Pete Carrollt a Ravens volt védőkoordinátora, Mike MacDonald váltotta, aki 37 évével a liga legfiatalabbja a posztján. A csapat felemás arcát mutatta idén, de most négymeccses győzelmi sorozattal (ebből három csoportmeccs volt) és 8-5-ös mérleggel várja a meccset, a csoportja első helyén. A Rams ugyanakkor ott liheg a nyakán, jó eséllyel az utolsó forduló egymás elleni meccse dönt majd a csoportelsőségről, de addig is minden győzelemre szükségük van.

Geno Smith is azon korábbi Jets-irányítók során gyarapítja, aki sokadik csapatánál talált végre magára, és igazolja, hogy helye van a ligában (rád nézünk, Sam Darnold). Ha nincs rajta nyomás, akkor az egyik legpontosabban passzol, ha van, akkor viszont hajlamos eladni a labdát: 12 interceptionje van idén (eggyel több, mint Love-nak), ebből 10-et nyomás alatt dobott.

A futójátékuk elsősorban Kenneth Walkerre épül, de ő sérült, nem valószínű, hogy játszhat. Csakhogy a múlt héten, a Cardinals ellen, Zach Charbonnet nem hogy megfelelően, hanem egészen kiválóan pótolta, gyakorlatilag szétfutotta a védelmet, de ezen még a Seahawks-szurkolók is meglepődtek. Ha Walker nem játszhat, akkor Kenny McIntosh lesz a backup Charbonnet mögött.

Az elkapók közül a másodéves Jaxon Smith-Njigba emelkedik ki (aki iránt a Packers is kifejezetten érdeklődött a draft előtt), ő már közel 1000 yardnál jár, és több meccsen is megállíthatatlan volt. Mellette DK Metcalfben és valamennyire még Tyler Lockettben is benne van a nagy játék, de utóbbi szerepe idén már jóval kisebb, mint a korábbi években. Rajtuk kívül még Jake Bobo, esetleg Cody White és Dareke Young kaphat szerepet. A TE-játék viszont finoman fogalmazva se a csapat erőssége, sem Noah Fant, sem AJ Barner, sem a főleg blokkoláshoz használt Pharaoh Brown nem nyújt kiemelkedőt.

A támadófal évekig legendásan gyenge volt, és bár az utóbbi években látható fejlődés, azért jónak továbbra se nevezhető, sem a passz-, sem a futásblokkolás nem az igazi. A baloldalon Charles Cross tackle és Laken Tomlinson guard elsőkörös pickek voltak (utóbbi San Franciscóban), ennek megfelelően ők is a legjobbak az egységben, mellettük Abraham Lucas a RT, Olu Oluwatimi a center, a hatodik körös újonc Sataoa Laumea pedig a RG. A depth sem nevezhető minőséginek, hiszen a jobb backupok, akárcsak a korábban kezdő RG Anthony Bradford, IR-en vannak.

A védőfalból Leonard Williams emelkedik ki, aki már hét sacknél jár idén, sőt, még pick-sixet is szerzett, Aaron Rodgers ellen, ráadásul rekordot döntve: ő az első DL, aki 92 yardról (!) vitt TD-re egy interceptiont. Mellette Johnathan Hankins és az egy szezont Green Bayben is eltöltő Jarran Reed a rutint képviseli, ahogy a cserék közül Roy Robertson-Harris is. Az idei első körös újoncuk, Byron Murphy is kezd az utóbbi hetekben magára találni, főleg passzjátékoknál.

A passrushereknél Boye Mafe és Derick Hall a két kezdő, egyikük sem nagy sztár, ugyanakkor jó átlagot hoznak, őket Uchenna Nwosu és Dre’Mont Jones váltja elsősorban. A belsőlinebacker-sor szintén megbízható, itt egy negyedik körös újonc, Tyrice Knight mellett az idén már harmadik csapatánál járó Ernest Jones a két kezdő, Drake Thomas, Josh Ross és Patrick O’Connell pedig beugrásra készen áll, de ők hárman azért más színvonalat képviselnek.

A secondary a védelem erősségének számít, elsősorban a két safety, Julian Love és Coby Bryant, de Riq Woolen CB és a nickelback Devon Witherspoon is jól áll a PFF-nél. A másik szélső CB, Tre Brown, vagy az ő sérülése miatt várhatóan kezdő Josh Jobe, valamint a cseresafety Rayshawn Jenkins viszont nincsenek ugyanazon a szinten, és a depth sem az igazi, többen is hiányoznak sérülés miatt.

A special teamben a rutinos Jason Myers rúg a földről, Michael Dickson pedig kézből, visszahordásoknál pedig McIntosh-t és a csereelkapó Jaelon Dardent, esetleg Smith-Njigbát láthatjuk majd.

Ami döntő lehet

• A Lionsnak sikerült blitzekkel összezavarnia a támadófalat, ami recept lehet más csapatoknak is, ugyanakkor a Seahawks védelme a viszonylag keveset blitzelők közé tartozik (23%), még úgy is, hogy a pass rushuk nem tartozik az elitbe. Így is kell majd a jó játék a támadófaltól, főleg középen kell majd Williamst féken tartani, hogy Love-nak legyen ideje megtalálni a célpontjait.
• Még ennél is fontosabb lesz azonban a futójáték: a Packers szerezte az ötödik legtöbb yardot a földön, a Seahawks pedig a 21. legtöbbet engedte, ráadásul 4,7-es átlaggal. A középső (tackle-ök közti) futásokat nézve még nagyobb a különbség: itt az egész ligában Jacobs szerezte a legtöbb yardot, a Seahawks D pedig a második legtöbbet engedte. Vagyis, Jacobsnak könnyen nagy estéje lehet, amivel fáraszthatja a hazai védelmet, és pályán kívül tarthatja Smithéket.

• A védelmet nézve régen volt ilyen jó a Packers futás elleni védekezése, mint idén, főleg az elmúlt hetekben: a 9. legjobb a ligában. A Seahawksnak pedig, még akkor is, ha szétfutották a múlt héten a Cardinalst, a futójáték nem épp az erőssége.
• A passzjátékuk viszont nagyon is az. Ugyanakkor Smith-Njigba elsősorban emberezés ellen hatékony (slot WR-től ez nem is meglepő), olyankor sokkal több labdát kap. A Packers viszont inkább zónázik, főleg Alexander hiányában, méghozzá kifejezetten jól: a PFF a negyedik legjobb értékelést adja rá. Ha sikerül megállítani a Seahawks passzjátékát, az akár el is döntheti a meccset.
• Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy legyen nyomás Smithen. Ami nem elképzelhetetlen, már 40-szer sackelték idén, ráadásul, ahogy írtuk, nyomás alatt jelentősen romlanak a számai. Ha viszont nincs rajta nyomás, akkor egészen kiváló, 77%-os pontossággal passzol. Lehet, hogy ehhez többet kell blitzelni, amit viszont Hafley nem annyira szeret (18,8% a blitzek aránya).

• Figyelni kell az elkapás utáni yardokra is: a Seahawks elkapók a legjobbak közé tartoznak, közel 1600 yardot szereztek már így.
• Fontosak lesznek a harmadik és negyedik downok: a múlt héten a Packers 5-ből mindössze egy harmadik kísérletet teljesített sikerrel (ötből), a Lions viszont összesen 11-et, ráadásul a negyedikek közül egy kivételével mindet megcsinálták.
• A meccs a red zone-ban is eldőlhet. A Seahawks védekezése itt közepesnek számít, míg a Packers O feljavult az utóbbi hetekben. A másik oldalon viszon a red zone offense a Seahawks gyengéje, csak 54,2%-ban szereznek TD-t, ráadásul a pálya ezen területén Smith passzainak kevesebb mint 20%-a (!!!) pontos. Ugyanakkor a Packers védekezése is csak a 23., 61% engedett touchdownnal.

• Egy-egy meccset a turnoverek is eldönthetnek, márpedig ezen a területen a Packers egyértelműen jobb, +9-es mutatóval áll, míg a Seahawks -4-gyel. Smith már hét fumble-t is vétett idén, és igaz, hogy eddig egyet se vesztett el, de az ilyen sorozatok (is) mindig megszakadnak.
• Végül a sérülések: a szezon ezen szakaszában már szinte mindenkinek fáj valamije, és bár a Packers eddig a szerencsésebb csapatok közé tartozott, de ez bármikor változhat – különösen, ha olyan csapatrészből esik ki valaki, ahol nem igazán van depth.

Érdekességek

• Külön cikket lehetne írni a két csapat hosszú ideig emlékezetes meccseiről, így csak egy gyors felsorolás: 2004, NFC Wild Card, a Seahawks-irányító Matt Hasselback ”we want the ball, and we’re going to score” mondata, ami után pick-sixet dobott; 2012, alapszakasz, a ”Fail Mary” a cserebírókkal; 2015, NFC döntő, amikor három perccel a vége előtt 19-7 volt még… (Bostick, a ******!)
• Az összmérleget tekintve 15-9-re vezet a Packers, az alapszakaszban 12-8-ra. Seattle-ben viszont utoljára 2008-ban sikerült nyerni (igaz, 2018 óta nem is járt ott a csapat), ott 2-5 a mérleg. A playoffot is számolva, az elmúlt 10 meccset mindig a hazai csapat nyerte.
• Az előző öt alapszakasz-meccsből négyet a Packers nyert. A két csapat utoljára 2021-ben, Green Bayben találkozott, akkor 17-0-ra nyert a Packers.
• Mivel MacDonaldnak ez az első éve vezetőedzőként, értelemszerűen most meccsel először Matt LaFleurrel. A Packers viszont az elmúlt 10 (!) alapszakasz-meccsét megnyerte az NFC West csapatai ellen (idén ugye már hármat).
• Josh Jacobs karrierje során egyszer játszott eddig a Seahawks ellen, akkor 229 futott és 74 elkapott yarddal zárt, két TD mellett – ebből az egyik a hosszabbításban egy 86 yardos (!) futott TD volt.
• Jordan Love most harmadszor játszik vasárnap esti meccset. Az előző kettőt megnyerte a csapat a Chiefs és a Vikings ellen, Love mindkétszer 3 TD-t passzolt, és nem adta el a labdát.
• A Seahawks GM John Schneider a Packersnél tanulta a szakmát, összesen 12 évet töltött Green Bayben.
• A Seahawks LB-edzője, Kirk Olivadotti, az előző öt évet Green Bayben töltötte, ugyanebben a pozícióban.
• Jarran Reed DL 2022-ben mind a 17 alapszakaszmeccsen pályára lépett a Packersben.
• McKinney, Julian Love és Leonard Williams három éven keresztül csapattársak voltak a Giantsnél. Nixon és Jacobs pedig Hankinsszel játszott együtt négy évet a Raidersben.