A szabadügynök piac
Bizonyára sokak számára rejtély, vagy pedig átláthatatlanul bonyolult, hogyan működik az NFL-ben a szabadügynök piac. UFA, RFA, offer sheet, match, rookie szerződés, franchise tag, minimum bértábla, CBA, van itt minden, mint a búcsúban. Megnyugtatunk mindenkit igen, első ránézésre baromi nagy katyvasz az egész. Második ránézésre pedig az utolsó szögig szabályozott iszonyatosan száraz ok-okozati feltételrendszer.
Az átlag szurkolót nem is nagyon érdekli mélyebben a dolog, mert nyilvánvalóan nem akar sem amerikai sportmenedzser sem sportügyvéd lenni. Hosszú-hosszú oldalakat lehetne teleírni a témával, mire minden részletre kimenőleg átrágnánk a témát. Nyilván itt most nem ez a cél, hanem egy átfogó, leegyszerűsített kis írásban megismertetni mindenkivel a szabadügynök piac alapműködését.
Kezdjük az elején: kit is nevezünk az NFL-ben Free Agentnek, tehát szabadügynöknek (továbbiakban FA)? Minden olyan játékost, akiknek lejárt a szerződésük. De ezen belül is 3 különböző státuszba sorolhatjuk őket: UFA, RFA, ERFA. Státusz besorolásuk attól függ, hány évet töltöttek el a ligában. Nem kell nyilvánvalóan a szezon összes mérkőzésén részt vennie. Azok az évek számítanak bele a felhalmozott évekbe amelyikben minimum 6 mérkőzésre megkapta a játékos a fizetését.
Meg kell még említeni itt még egy kitételt: amennyiben a játékos 30 nappal az első mérkőzés előtt nem jelenik meg a csapatnál akkor az a teljes éve nem számít, függetlenül attól ha utána mind a 16 alapszakasz meccsen akár kezdő volt.
Tehát a felhalmozott évek szerint soroljuk a játékosokat a 3 FA státusz valamelyikébe:
- Kevesebb mint 3 év: ERFA (Exclusive Rights Free Agent – Exkluzív Jogú Szabadügynök)
- 3 év után lejáró szerződés: RFA (Restricted Free Agent – Korlátozott Státuszú Szabadügynök)
- 4 vagy több év után lejáró szerződés: UFA (Unrestricted Free Agent – Korlátlan Státuszú Szabadügynök)
Miért fontosak ezek az évek? A draft során ugye a játékosok 4+1 opcionális éves szerződéssel kerülnek a csapatokhoz. Na most joggal gondolhatják, hogy az általuk húzott player minimum 4 évig tagja lesz a csapatnak. És mivel a drafton csak korlátozott számú játékoshoz juthatnak hozzá, senkinek nem érdeke, hogy egy-egy csapatot a többiek kiszipolyozzanak a tehetségekből. Ezért jár egyes esetekben például kompenzációs draft pick is, ha el akarja hozni valaki az ilyen játékosokat más csapattól.
Az ERFA játékosok csak a saját csapatukkal tárgyalhatnak és köthetnek szerződést. Már ha a csapat akarja egyáltalán. Az új szezon előtt a csapat szerződést ajánlhat neki, aminek minimum a CBA (NFL szabályozási szerződés) által lefektetett minimálbért tartalmaznia kell.
Ha nem kap szerződésajánlatot, szabadon távozhat és azzal tárgyalhat, oda szerződhet, ahova akar. Ha kap egy egyéves szerződésajánlatot de nem fogadja el, akkor másik csapattal sem tárgyalhat.
Ha megvan a 3 év “szolgálati idő” akkor a játékos RFA státuszba kerül. Az RFA játékosok szabadon tárgyalhatnak bármelyik csapattal. Ám mielőtt áttenné a székhelyét egy másik stadionban, az előző csapatának joga van a “csábító” csapat ajánlatát (ezt nevezzük offer sheet-nek) matchelni. Ami lényegében annyit tesz, hogy a másik csapat ajánlatának főbb pontjaival megegyező szerződést adhat a játékosnak. Amennyiben ezt nem teszi meg, a játékos szabadon igazolhat ahova akar.
Itt fontos azt megjegyezni, hogy egyre csökken az RFA státuszú játékosok száma. Hogy miért? A drafton az első közben elkelt játékosok 4+1 éves szerződést kapnak a csapattól, tehát a szerződésük lejárta után egyből
UFA státuszt kapnak. A többi, drafton elkelt játékos 4 éves szerződést kapnak, és csak a nem draftolt játékosok kapnak általában 3 vagy ennél kevesebb évre szóló szerződést. A régi modellben (2011 előtt) kapott nagyon sok draftolt játékos csak 3 évre szerződést, ezért volt rengeteg RFA státuszú játékos. A 2011 után draftolt játékosok már mind az új szabályozás alá esnek ezért nem válhatnak RFA státuszúvá.
Tehát RFA státusz esetén, amikor lejár a szerződése a játékosnak, a csapatától kap egy úgynevezett RFA tendert vagy más néven feljogosító ajánlatot. Ha nem kap, akkor automatikusan UFA státuszba kerül.
Ezeknek a tendereknek több fajtája van:
- Matchelési jog: Ha ilyen tendert kap a játékos, akkor a volt csapatának csupán matchelési joga van, ha a játékos offer sheetet kap. A minimum alapfizetése 1,33m$ kell hogy legyen, vagy az előző évi fizetésének a 110%-a, amelyik magasabb. Tehát ha a játékos kap egy másik csapattól ajánlatot, akkor jelenlegi csapata megtarthatja, ha azt az ajánlatot matcheli. Ha nem, akkor a játékos szabadon eligazolhat.
- Matchelési jog és draftfüggő kompenzáció (original round tender): Lényegében ugyanaz, mint az előző, azzal a bónusszal, hogy ha egy másik csapat el akarja vinni az ilyen játékost, akkor olyan draft picket kell adnia érte ami ugyanarra a körre szól, ahol az adott játékost anno draftolták.
- Matchelési jog és második körös draft kompenzáció (second round tender): Itt is ugyanarról van szó, mint eddig, azzal a változással, hogy ebben az esetben a játékos minimum alapfizetése 2,02m$ kell, hogy legyen, vagy az előző éves fizetésének 110%-a, amelyik magasabb. Ebben az esetben, ha el akarják vinni a játékost akkor egy második körös draft picket is kell adni érte.
- Matchelési jog és első körös draft pick kompenzáció (first round tender): Ebben az esetben a minimum alapfizetés 2,88m$, vagy az előző 110%-a, és első körös draft picket kell a játékosért adni. (Ebben az esetben vannak speciális feltételek is, de ebbe most nem megyünk bele.)
Ezekben az esetekben vannak speciális határidők, van lehetőség felminősíteni a játékost, és van jó pár speciális helyzetre vonatkozó szabályozás, ezeknek a részleteit most nem tárgyaljuk.
Na de hogy néz ez ki a gyakorlatban?
Van a játékos, lejár a szerződése 3 évvel a ligába kerülése után. Jelenlegi csapata kiírja a tendert, matchelési jogra és draftfüggő kompenzációra. Jön a másik csapat, tesz egy ajánlatot a játékosnak (offer sheet). A játékos megjelöli rajta azokat a fő pontokat, amiket jelenlegi csapatának matchelnie kell, ha meg akarják tartani és átadja jelenlegi csapatának. A csapatnak 5 napja van arra, hogy eldöntse, hogy az adott feltételeket elfogadja és megtartja a játékost, vagy nem. Ha nem, akkor az új csapattól kap egy olyan draft picket, ahol ezt a játékost anno leigazolták és az mehet isten hírével. Ha esetleg az új csapatnak nincs arra a körre vonatkozó draft pickje, ami a tenderben szerepel, akkor értelemszerűen nem tudja elvinni a játékost.
Ha megvan a 4 ligában töltött éve a játékosnak akkor UFA státuszúvá válik. Magyarul: oda igazol, ahova akar. Ám ebben az esetben is megegyezhet csapatával matchelési jogról, ha írásban lemond minden jogáról, ami a szabad mozgásban részesíti.
Minden csapat elláthat az adott szezonra egy RFA vagy UFA játékost franchise vagy transition taggel. Erre korlátozott idő áll a rendelkezésükre. A franchise tagnek két fajtája van: az exkluzív és a nem exkluzív. Mind a kettő egy évre szól. Nem exkluzív tag esetén a játékos tárgyalhat bármelyik másik csapattal, azonban a jelenlegi csapatának matchelési joga van. Amennyiben nem matcheli a másik csapat ajánlatát akkor a franchise tag miatt két első körös draft picknek megfelelő kompenzációra jogosult az új csapattól és a játékos átigazolhat. Az exkluzív tag esetén viszont nem igazolhat máshova.
De miért jó ez a játékosnak? Két okból is. Az egyik, hogy így a fizetése minimum a CBA erre vonatkozó szabályai szerint jár neki (arra most nem térünk ki, hogy ezen tagek esetén hogyan számolják a fizetést). Másrészt, ha exkluzív taget kap, akkor a bére garantált akkor is, ha jelentősen romlik a teljesítménye, megsérül ebben az időszakban, és a csapata nem trükközhet a bérével, hogy bepréseljék magukat a fizetési plafon (salary cap) alá.
Transition tag esetén hasonló az eljárás, mint az exkluzív franchise tagnél. A fizetés garantált a fent említett esetekben is, minimum fizetését szintén a CBA szabályozza, viszont szabadon tárgyalhat más csapattal is, de a jelenlegi csapatának matchelési joga van. Ha nem matcheli az esetleges ajánlatot, akkor semmilyen kompenzáció nem illeti meg és a játékos eligazolhat.
Elsőre nagyon bonyolultnak tűnhet ez az egész, főleg, ha azt nézzük, hogy ezek csak a teljesen alap dolgok. Szinte minden részhez tartozik egy jó adag speciális esetekben alkalmazott szabály és határidő. Sok helyen a CBA által szabályozott minimum bértáblát vagy fizetési számítást sem írtuk le, de ennek az írásnak most nem a minden részletre kiterjedő száraz tények közlése volt a célja, hanem az, hogy akit érdekel ez a dolog, az legalább egy kicsit értse azt, hogyan működik a rendszer.