Mi is az a Draft?

A draft nem más, mint egy játékosválogató az NFL csapatok részére, túlnyomórészt az NCAA (egyetemi csapatok) játékosaiból. Egy showműsor, ami 3 napon keresztül tart, és maga Roger Goodell vezeti. Nagy múltra visszatekintő esemény, az első még 1936. február 8.-án volt a Ritz-Carlton Hotelben, Philadelphiában. 2006 óta New Yorkban rendezték a Radio City Music Hall-ban, 2016-tól pedig minden évben másik városban.

Az esemény egyaránt fontos a játékosoknak és a csapatoknak is. A játékosoknak azért, mert itt dőlhet el, sikerül-e bekerülni az NFL-be, és nagyjából az is, milyen fizetéseket tudnak kiharcolni maguknak. A pénz nem egy elhanyagolható dolog ugye. Főleg azért, mert az egyetemi játékosok nem kaphatnak semmilyen fizetést. Vicces, hogy amikor eljön a bowl szezon, és azt olvashatjuk, hogy a résztvevő csapatok több millió dollárt kapnak meccsenként, míg a játékosok legfeljebb sapkát, karórát, hátizsákot. Volt, akinek már abból balhéja volt, hogy pénzért adott autogramot.

Persze drafton kívül is be lehet kerülni a ligába, de ennek kicsi az esélye, mivel az aktív játékosoknak több mint a 3/4-e érkezik innen. A csapatoknak is nagyon fontos, hiszen innen tudnak új játékosokkal erősíteni. Gondoljunk bele, hogy kint az egyetemi meccseken simán van 100 000 ember minden héten, és a feltételek néhol még jobbak is mint pár profi ligás csapatnál, azaz minden adott ahhoz, hogy egy-egy játékos megfelelő képzést és alapokat szerezzen.

A draftra jelentkezni kell. A 3. elvégzett egyetemi év (Junior) után lehet kijönni (ez alól kivétel lehet, ha valaki hosszan sérült volt vagy edzői döntés miatt kihagyott egy évet), de ez nem kötelező. Dönthet úgy is a játékos, hogy még egy évet marad, és a Senior éve után méretteti meg magát. Miért kellene várni, merülhet fel a jogos kérdés, hiszen előbb lenne valaki profi játékos hatalmas fizetéssel. Nos, erre több válasz is lehet. Egyrészt az NFL gyorsabb
és erősebb mint az NCAA, és dönthet úgy egy játékos, hogy fejlődni akar, hisz egy elrontott profi év után, ha nem kap újabb lehetőséget, akkor könnyen a süllyesztőbe kerülhet. A másik ok lehet, ha adott évben a posztján rengeteg jó játékos indul, és ráadásul az előzetes hírek szerint az ő posztja nem is igazán kelendő. Nyilván ebben az esetben jóval később választhatják ki, így a kezdő fizetése alacsonyabb lehet, míg ha esetleg vár egy évet, akkor akár top20-ba is bekerülhet. Például a 2013-as drafton a legmagasabban rangsorolt QB Geno Smith volt, de a
csapatok nem kerestek irányítót, így csak a 39. helyen vitték el a 2. körben. Aki nála gyengébb volt az ugye még hátrébb kerülhetett. Így a legjobb irányítóktól várt 1/1 helyett 2/39 lett, ami nagyon nem mindegy. Igaz, aztán a pályafutása sem igazolta, hogy akár ennyit is megért.

Szóval van egy x létszámú csoportunk, amelynek tagjai az NFL-be akarnak kerülni. Ők egyrészt bizonyítottak a bajnokságban, másrészt önkéntes alapon különböző felmérőkön, nyílt edzéseken, interjúkon próbálnak a profi csapatok megfigyelőinek a legtöbbet mutatni a tudásukból. Ilyen esemény a Combine is.

Tehát van x játékosunk és van ugye 32 csapat. Akkor már csak össze kell párosítanunk a legjobbakat a klubokkal és meg is vagyunk! Nézzük, ez hogyan történik.

Azt, hogy a csapatok milyen sorrendben választanak egymás után, előre eldöntik. Ezeket a számokat nevezzük draftpicknek vagy picknek. Az első 20 helyen az előző idényben a playoffról lemaradó csapatok húzhatnak, mégpedig a leggyengébb mutatóval rendelkező csapat kezdheti a választást, vagyis övé az 1/1 pick. A 21-24. helyen a wild card körben kiesett csapatokat, 25-28. helyen a főcsoport elődöntőben kiesett csapatokat, 29-30. helyen a konferenciadöntőben kiesett csapatokat rangsorolják az alapszakasz eredményük szerint. A 31. hely a
Super Bowl vesztesé, míg a 32. a győztesé.

Szépen egymás után választanak a csapatok. Összesen 7 kör van. Az 1. kör az első napon van és minden csapatnak 10 perc gondolkodási ideje van eldönteni, kit választ. Ha kifut az időből, akkor a következő csapat lép előbbre. Ilyen nem nagyon van, de a Vikingsnek sikerült ezt eljátszania 2003-ban. A 2. és a 3. kör a 2. napon van, és itt már 7 perc a gondolkodási idő. A 4.-7. kör van a 3. napon, és a gondolkodási idő 5 perc.

Ami izgalmasabbá teszi a dolgokat, az például az, hogy nem tudják előre a csapatok, hogy a másik kit választ. Nyilván igyekeznek ezt előre felmérni, de meglepetéseket azért tudnak okozni egymásnak. Előfordulhat, hogy mondjuk TE-t akar valaki húzni a 26. helyen és úgy gondolja, addig senki nem húz erre a posztra, és mondjuk van 3 kiszemelt. De váratlanul a 3-ból kettőt elhúznak előlük, és mondjuk még csak a 18-as csapatnál járunk. Na, itt akkor lehet agyalni és akár üzletelni más csapattal, azaz elcserélni a példánál maradva a 19. helyet, hogy a kiszemelt TE-t be tudjuk húzni. Ennek ugye ára van: akár játékos, akár hátsóbb körös, vagy következő évi draft
pickek. Ha a gondolkodási időn belül megegyeznek, akkor előre léphet a csapat, és a 19. helyen behúzhatja a játékost. Ha nem teszi, akkor kockáztatja, hogy valaki elviszi előlük. Pickekkel lehet üzletelni év közben is: akár élő szerződéssel rendelkező játékosért is lehet akárhányadik körös picket adni.

Könnyen kiszámolható, hogy 32 csapat, 7 kör, az 224 játékos. De éles szeműek kiszúrhatták, hogy több pick van. Ez annak köszönhető, hogy vannak úgynevezett kompenzációs pickek. Ezeket azok között a csapatok között osztják szét, akik a szabadügynök piacon több játékost vesztettek, mint amennyit vettek, vagy ha ez a szám egyenlő akkor szerződéses összegben számolva nagyobb értékben mentek el játékosok, mint jöttek. Ezt a draft előtt március végén már pontosan közlik, ki hogyan áll. Fontos, hogy ezek a pickek csak a 3. kör utániak lehetnek. Tehát lehet olyan, hogy 3. kör és azon belül a 33. pick még akkor is, ha csak 32 csapat van.

A draft arra is jó, hogy valahogy túlélje az ember a holtszezont foci nélkül. Jó, mert meg lehet ismerni rengeteg játékost, mindenkinek van véleménye, hogy melyik posztra kell és kicsoda. A neten szinte mindegyikükről lesz videó, és el is tudjuk már képzelni őket Packers-mezben. Majd aztán jön Brian Gutekunst, és teljesen mást húz…

Szóval a szezont követő hetekben, hónapokban egyre több fiatal játékost ismerhetünk meg, akik között ott lehet a jövő nagy tehetsége is. Ebben a megismerésben a segítségünkre lehetnek a mock draft listák. Ezeket szakértők állítják össze, és megpróbálják megjósolni, melyik csapat kit húzhat. Nyilván ez spekuláció és a húzási sorrend is változhat a cserék miatt, de az irányokat megmutatja, és egy-egy posztra meg lehet keresni a legjobb játékost olyanoknak is akik nem jártasak annyira az egyetemi futballban.