2. hét – Beharangozó

Green Bay Packers @ Atlanta Falcons

2023.09.17. 19:00, Georgia, Atlanta, Mercedes-Benz Stadium

A meccsről

Bár mindkét csapat az NFC-ben küzd, viszonylag ritkán keresztezik egymás útját. Eddig mindössze 35 alkalommal mérte össze a tudását a két gárda 1966 óta. A Packersnek rendkívül jól sikerült az első játékhét, de a Falcons sem panaszkodhat, hisz ők is nyerni tudtak, igaz “csak” a nem túl acélos Carolina Panthers ellen. Tehát mindkét csapat jó hangulatban vághat neki a második fordulónak. Az Atlanta hazai pályán fogadja a Sajtfejeket, ez adhat némi plusz motivációt a Sólymoknak. De lássuk kicsit tüzetesebben, mire számíthatunk vasárnap este.

Packers előzmények

A Bears elleni győzelemmel megalapozta a helyét a Packers az NFC északi csoportjának élén, a kérdés innentől már csak az, hogy meg tudja-e tartani. A sérülések nem kímélik a csapatot, több játékos szenved már kisebb – nagyobb problémákkal egészség terén. Az első számú futó Aaron Jones a Medvék elleni meccsen szedett össze egy kisebb húzódást, amire több forrás azt írja, hogy szerencsére nem súlyos, így annak ellenére, hogy Jones nem végez teljes edzésmunkát a héten, nem esélytelen a pályára lépése a Falcons ellen (elutazik a csapattal és a mérkőzés kezdete előtt dől el, játszik vagy sem). Az elkapó sorban Christian Watson továbbra is kérdéses státuszban van, ráadásul csak pénteken edzett, így az ő szereplése még mindig erősen bizonytalan maradt. A linebacker Quay Walker agyrázkódás protokollba került a hét elején, ám azóta már két edzésen részt vett, ami mindenképpen biztató jel. A támadófalban egyedül David Bakhtiari nem edzett, neki a térdét kell kímélni, de ettől függetlenül szinte 100 %, hogy játszani fog az Atlanta ellen. Aaron Jones esetleges kiesése esetén AJ Dillon mellé az előszezonban nagyon jól teljesítő újonc Emanuel Wilson léphet fel.

TE poszton a rookie Luke Musgrave dominál, mögötte a másik újonc Tucker Kraft és Ben Sims kaphat még számottevő játékidőt. Ami itt érdekes, hogy a harmadik éves Josiah Deguara szerepe egyre inkább csak blokkolásra korlátozódik, illetve feltűnt már fullback szerepben is a pályán, ami annyira azért nem meglepő a fizikai adottságait tekintve. Elkapóknál Watson az egyetlen kérdés, Romeo Doubs, Jayden Reed, Malik Heath és Samori Toure harcra kész. A védelem teljesen rendben van, Walkeren kívül mindenki egészséges. A Clark, Slaton, Wyatt “kemény mag” középen, a Rashan Gary – Preston Smith páros pedig a széleken áll majd fel a hazaiak támadói ellen. Mögöttük továbbra is De’Vondre Campbell és Quay Walker (ha Walker kiesne akkor helyette Isaiah McDuffie) biztosít, a secondaryban pedig középen Darnell Savage és Rudy Ford kezd safety poszton, őket Jonathan Owens és Dalin Leavitt rotálja. Hátul a széleken Rasul Douglas és Jaire Alexander védekezik főként passzok ellen, illetve Keisan Nixon a visszahordások mellett nickel back szerepben is megjelenhet a pályán a védelemben. Rotációban pályára kerülhet az előszezonban ugyancsak szemrevaló játékot mutatott újonc CB Carrington Valentine. A szezon elejére teljesen kicserélődött speciális egységben Anders Carlson rúgja a bőrt a földről, míg kézből az újonc Daniel “Irishman” Whelan pufogtat majd. A visszahordásoknál Keisan Nixon a kirúgásoknál, Jayden Reed pedig a puntoknál nyerhet fontos yardokat a támadó egységnek.

Falcons előzmények

Mivel nagyon a szezon elején járunk, először nézzük át az atlantai csapat alakulását a holtszezon kezdetétől fogva. A tavalyi szezont gyászos 7-10 -es mérleggel zárták a Sólymok, ami az NFC déli csoportjának csak az utolsó helyére volt elég. Ennek megfelelően viszont igen jó draftpozícióból indulhattak neki a kereterősítésnek májusban. Az első pickjükkel (1/8) rögtön lecsaptak a börze egyik (ha nem a) legjobb futójára Bijan Robinsonra, aki a nyitó fordulóban azonnal igazolta tehetségét, 10 próbálkozásból 56 yardot teljesített, könnyű kiszámolni, 5,6-os átlaggal, ami több mint jónak mondható, ráadásul elkapásban is jeleskedik, élete első NFL touchdownját így szerezte meg egy bámulatos testcselt követően.

Mögötte / mellette a kissé “szürke eminenciás”, de rendkívül agilis másodéves Tyler Allgeier és a főként elkapásoknál és visszahordásoknál villogó Cordarrelle Patterson osztoznak a snapeken (bár utóbbi a Carolina ellen sérült volt). A második körben a támadófalukba érkezett erősítés a Syracuse egyetemről Matthew Bergeron személyében, aki azonnal betöltötte a tátongó űrt bal guard poszton a kezdő csapatban. Egy meccs után nehéz megítélni mennyire jól, mindenesetre árulkodó, hogy a frissen franchise irányítóvá avanzsált (QB) Desmond Riddert négyszer sackelték, de egyszer sem Bergeron hibájából (jó, azért azt hozzá tesszük, szinte mindig duplázta a Falcons a baloldalt a center Drew Dalman vagy a bal tackle Jake Matthews segítségével). A támadófal leggyengébb pontjának Chris Lindstrom tűnik, akit a Panthers védői sorra megvertek, vagy állva hagytak a fal jobb oldalán. Az elkapósoruk nem éppen elit alakulat, a legjobb számokat a korábbi Raider, Mack Hollins produkálta múlt hét vasárnap. Drake London, Scotty Miller és Khadarel Hodge eddig csak a füvet koptatta a pályán, az elkapó kesztyűket nem igazán, ami főleg az óriási tehetség London esetében meglepő- labda se nagyon ment felé az első meccsen A WR-ek háttérbe szorulásának oka Atlantában a kiemelt TE és RB passzjátékokban keresendő. Az első meccsen Ridder eleve alig passzolt, de összesen tizenegy (11!) alkalommal célozta meg Allgeiert, Robinsont és Pittset, míg az elkapók közül egyedül Hollins került három alkalommal a hazai irányító célkeresztjébe. Ebből az derül ki, hogy a támadókoordinátor Dave Ragone és persze a vezetőedző Arthur Smith előszeretettel hívja a passzjátékokat futókra és tight endekre. Abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy mindkét futójuk kiváló elkapó kezekkel van megáldva, tehát hatékonyan kamatoztatható e tudásuk a futásaik mellett. A gyakori két TE-es felállás is azt igazolja, kiemelten fontosnak találja a Falcons ezt a posztot. Kyle Pitts és a rutinos ex-Patrióta Jonnu Smith adják a rutint első sorban, mögöttük John Fitzpatrick és Mycole Pruitt bevethető még. A védelmük csak az idei draft harmadik körében kapott erősítést, a defensive end Zach Harrison személyében. Harrison egész jól kezdett, három szerelésben vett részt, és egyet egyedül vitt véghez a Panthers ellen. Természetesen még nem ő a húzóember a védelemben, hisz ilyen nevek mellett mint (DE) Calais Campbell, (DE) Bud Dupree és (OLB) Lorenzo Carter nehéz kibontakozni. Középen két rutinos öreg róka, (NT) David Onyemata és (DT) Grady Jarrett tartja a frontot. Gondjaik a középső LB sorban lehetnek, ott ugyanis (ILB) Troy Andersen kérdéses státuszban van, mögötte pedig a nem túl vérmes Nate Landman áll csak rendelkezésre a másik belső linebacker Kaden Ellis kiegészítésére, amennyiben nem Tae Davis lép előre Troy helyére. A secondary bizony meglehetősen ütőképesnek tűnik az első meccs után, itt szinte mindenki kiváló teljesítményt nyújtott. A Carolina ellen a free safety Jesse Bates III. volt egyértelműen a tackle machine (10 szerelés abból 5 egyéni+ két interception),

De mellette a strong safety Richie Grant is odatette magát, illetve Jeff Okudah kiesésével a kezdő CB pozícióba kerülő 28 éves veterán Tre Flowers csillogtatta meg kiválóan a tudását. A másik CB poszton a nem kevésbé rutinos AJ Terrell és a legtöbbször nickel back poszton feltűnő Dee Alford sem játszott rosszul. A secondaryba is érkezett két újonc az idei draftról, (CB) Clark Phillips III. a negyedik körből és (S) Demarcco Hellams pedig a hetedik körben lett behúzva. Őket nem igazán véltük felfedezni még a pályán. A speciális egység nem az erősségük, visszahordásuk szinte 0 volt (összesen 4 yardot hordtak vissza puntból és kick returnből a Panthers ellen) bár a gunnereik sem engedtek sokkal többet az ellenfélnek (össz. 14 yardot nyeltek be). A kickerük Younghoe Koo nem tartozik az elit placekickerek közé, de 49-ről simán bevágta a Párducoknak és a 3 extra pontból egyet sem hibázott el. Bradley Pinion viszont a jobb punterek közé sorolandó, ezt bizonyítja, hogy 7 rúgásból hármat bepakolt a vendégek 20-asán belül és bombázott egy 60 yardost is, tehát ha kell, nagyon seggbe meg tudja rúgni a labdát. Sérülések terén elég jól állnak, a hiányzó (LB) Troy Andersen mellett (CB) Jeff Okudah van kérdéses státuszban náluk.

Ami döntő lehet

• Mint azt fentebb írtuk, előszeretettel célozza Ridder a tight endeket no meg főleg a futókat, tehát erre nagyon készülnünk kell, mert komoly veszélyt jelentenek, pláne, hogy a safety egységünk nem túl acélos. Tehát ha a középső linebackereink nem tudják elcsípni a screen paszzokat kapó futókat (mert mondjuk kiblokkolják őket, ami igencsak sanszos), akkor már csak a fellépő safetyjeinkre számíthatunk, ami nem túl biztató..

• Folyamatos nyomást kell helyezni a Falcons-irányítóra. Desmond Ridder nem túl rutinos QB, még sok hibára lehet kényszeríteni megfelelő passrush-sal. Itt kiemelkedő szerephez juthat Rashan Gary, az újonc Lukas Van Ness, illetve a DE pozícióban egyre jobban magára találó Kenny Clark. Az első héten látottak alapján a Falcons támadófalának a jobb oldala a sebezhetőbb, így méginkább Clarktól várunk kiugró teljesítményt.
• Futni, futni, futni! Mint az kiderült a Panthers elleni meccsükből, levegőben igen jól védekezik a Falcons, ezért földön kell keresni a siker kulcsát. Chuba Hubbard és Miles Sanders a múlt hétvégén 132 yardot hozott össze ellenük, ennyit minimum ki kell taposnunk nekünk is ellenük. AJ Dillon valószínűleg nagyobb snapszámban lesz majd fent mint Aaron Jones (ha Jones egyáltalán játszani fog), így főként rajta lesz a világ és a Packers drukkerek szeme.
• Fegyelmezettnek kell maradnia a játékosainknak a playek előtt-közben és UTÁN IS! Nem férnek bele a felelőtlen szabálytalanságokért kapott büntetések miatt elvesztett yardok.
• Jordan Love-nak időt kell biztosítani. Passzolni még úgy se lesz egyszerú a házigazdák ellen, ha lesz elég ideje célpontot keresni, de ettől függetlenül a támadófalnak megfelelően kell tudnia védeni majd az irányítónkat. A Falcons passrusherei rutinos öreg rókák, akik minden alkalmat meg fognak ragadni annak érdekében, hogy minél többször bezsákolják Love-ot. Sok blitzre számítunk, hisz ők is tisztában vannak vele, hogy Love első szezonja kezdő irányítóként, ezért biztosan nyomás alatt akarják tartani majd.

• Vigyázni kell a labdára. Szerencsére Love eddig nem szórta el ész nélkül a passzait, így az ő interceptionjeitől annyira nem tartunk, ám a rutintalan elkapósorunk esetleges dropjaitól-ügyetlenkedéseitől viszont igen. Vérmes secondary vár rájuk Atlantában, akik hiénákként lesik majd a vendég irányító minden egyes átadását.
• A házigazdák földön is nagyon hatékonyak tudnak lenni, ezért a futás elleni védelmünknek is jól kell “muzsikálnia”. Itt Devonte Wyatt szerepe értékelődhet fel a nose tackle TJ Slaton mellett, illetve a belső linebackerek szemfülessége másodvonalban.
• A speciális egységnek nagyon kell ügyelnie Pattersonra, ő köztudottan kiváló visszahordó specialista, benne mindig benne lehet a “boom” faktor.
• Ha az ellenfél sok TE és RB passzjátékot fog hívni (amire nagy az esély), akkor annak meg kell találni az ellenszerét, reméljük Joe Barry sokat videózott és kitalált valamit amivel hatékonyan tudunk majd védekezne az ilyen játékok ellen. Mi úgy látjuk, hogy mivel Ridder nem igazán enged el távoli rakétákat, a safety-jeink (vagy legalább az egyik safety) feljebb léphetne így hatékonyabban tudnánk biztosítani azokat a területeket, amiket a falunk mögött meg tudnak játszani rövidebb passzokkal. A két kezdő cornerünk ligaelit, az esetleges 1-1 párharcokat simán meg tudják nyerni a nem éppen nagy nevű Atlanta elkapókkal szemben, ha mégis hosszú passzra vállalkozna a hazai 9-es.
• A pontrúgásoknál nem szabad hibázni. Elég nagy az esély rá, hogy szoros mérkőzés lesz, ahol néhány pont dönt majd a győzelem sorsáról, jó lenne ha az a néhány pont a mienk lenne, nem egy elhibázott mezőnygól vagy extra pont miatt az ellenfélé…
• Végül meg kell, hogy említsük a fránya elrontott szereléseket. sajnos az első mérkőzésen ismét sokat láthattunk belőle (szám szerint tízet), nagyon reméljük ezen a hétvégén nem kell ezek miatt bosszankodnunk.

Érdekességek

• A két csapat egymás elleni alapszakasz mérlege jelenleg: 17 Packers győzelem és 14 Falcons siker. Volt 4 egymás elleni rájátszás meccsük is, azokból 2 – 2 győzelem született mindkét gárdának.
• Atlantában a Packers mérlege: 6 győzelem, 11 vereség
• A Packers utoljára 2017-ben kapott ki a Falconstól
• A két csapat eddig kétszer játszott hosszabbításos meccset egymás ellen (1983, 2002) melyekből az egyiket a Packers, a másikat a Falcons nyert meg végül. döntetlent még sosem játszott egymás ellen a két csapat.
• A két vezetőedző (Matt LaFleur és Arthur Smith) először mérik össze tudásukat HC-ként az NFL-ben.
• De’Vondre Campbellt az Atlanta draftolta a 2016-os játékosbörzén a 4. körben (No. 115 overall) ezután Campbell ott játszotta első négy szezonját az NFL-ben (2016-2019)
• Matt LaFleur 2015-2016-ban az Atlanta Falcons QB edzője volt.
• Jelenlegi Packers játékosok akik Georgia államból származnak: LB Quay Walker (Cordele), LB Kingsley Enagbare (Atlanta), LB Brenton Cox Jr. (Stockbridge), LB Preston Smith (Stone Mountain), DL Devonte Wyatt (Decatur), DL Colby Wooden (Lawrenceville)

A szokásos élő stream linkeket a meccs idejére megtaláljátok majd a Discordon.

Go Pack Go!