A Green Bay Packerst 1919. augusztus 11-én a két korábbi gimnáziumi rivális Earl “Curly” Lambeau és George Whitney Calhoun alapította.[2] Lambeau a mezeket a korábbi munkáltatójától, az Indian Packing Company-tól vette 500 dollárért, azzal a feltétellel, hogy a csapatot a vállalatról nevezik el. Napjainkban a „Green Bay Packers” a legrégibb még mindig használatban lévő név az NFL-ben, mind a város, mind a becenév terén.
A Packers 1921. augusztus 27-én az egy évvel korábban alakult új nemzeti profi futball-liga tagja lett. Pénzügyi problémák miatt a csapatot az év közben megbírságolták, majd Lambeau új támogatókat talált a következő évben. Ezek a támogatók, akikek az „Öt Éhes” néven ismerünk, alkották meg a Green Bay Futball Szervezetet. 1927-ben Lambeau csapata megszerezte az első helyét az NFL-ben. 1930-ban és 1931-ben is ligagyőztes lett, megelőzve a New Yorkot, Chicagót olyan dicsőségcsarnokba jutott hírességek segítségével, mint Mike Michalske, Johnny (Blood) McNally, Cal Hubbard és a született green bay-i Arnie Herber. 1932-ben is versenyben voltak az első helyért, de végül a harmadikon végeztek.
Az alabamai Don Hutson érkezésével 1935-ben volt a csapat a legtámadóbb a játék során. Hutson vezérlete alatt a csapat 1936-ban, 1939-ben és 1944-ben NFL-bajnokságot nyert. Hutson maga 18 NFL-rekordot tartott, mielőtt 1945-ben visszavonult. Némely rekordja még ma is áll.[3] 1951-ben a 14-es mezét visszavonták. Ő volt az első, aki a Packersből vonult vissza. 1963-ban az Amerikai Futball Dicsőségcsarnokába került. Hutson nyugdíjba vonulása után a csapat lejtmenetbe került, 1949-ben voltak a legmélyebb válságban. 1958-ban leigazolták a New York Giants korábbi játékosát, Vince Lombardit a Packers vezetőedzőjének. Lombardi alatt a csapat az 1960-as évek sztárcsapata volt, 5 bajnoki címet nyertek el hét év alatt, köztük a Super Bowl első két kupáját. A Lombardi-korszak sztárjai Bart Starr, Jim Taylor, Carroll Dale, Paul Hornung, Forrest Gregg, Jerry Kramer, Willie Davis, Henry Jordan, Willie Wood, Ray Nitschke, Dave Robinson és Herb Adderley voltak.
1959-ben a Packers a Chicago Bears-szel ütközött meg az első meccsen és nyert 9-6-ra .Ezzel az első három meccsen a Packers nyert , de a következő öt meccsen vesztettek, majd a végén négy meccset nyertek. 1947 óta először értek el pozitív mérleget 7-5 arányban , Lombardi segítségével, akit az Év edzőjének választottak. 1960-ban Paul Hornung játékával 176 pontot szereztek, megnyerték az NFL nyugati divíziójának bajnoka címet, a Philadelphia Eagles ellen NFL-döntőt vívtak, ez volt az egyetlen NFL-bajnoki csata, amiben vesztettek Lombardi edző irányítása alatt. A következő évben a New York Giants ellen léptek pályára a döntőben és 1944 után újra NFL-döntőt nyertek.[4] 1961-től Green Bay városát „Titletown”-nak („címváros”) becézték. 1970-ben Lombardi halála után a Super Bowl trófeáját Vince Lombardi-trófeának nevezték el. A Green Bay stadionjának címe 1265 Lombardi Avenue 1968 óta, amikor Green Bay városa a Highland Avenue-t átnevezte.
Az 1970-es évektől a 90-es évekig számos edző irányította a csapatot (Phil Bengtson, Dan Devine, Bart Starr, Forrest Gregg és Lindy Infante), köztük többen játékosok is voltak a Lombardi-érában, majd 1991-ben Ron Wolf lett a csapat szakmai igazgatója (general manager), aki leigazolta 1992-ben a San Francisco 49ers csapatától Mike Holmgrent vezetőedzőnek. Az 1993-as és az 1994-es szezonban is az elődöntőig jutottak el vele. 1995-ben NFC-középdivíziós bajnokságot nyertek, 1972 óta először. 1996-ban újra eljutottak a Super Bowl döntőjéig, 29 év után, és 35-21-re megverték a New England Patriots csapatát, amivel elnyerték a 12. bajnoki érmüket, ami a mai napig NFL-rekord. 1997-ben megnyerték második NFC-bajnokságukat, visszatértek a Super Bowl döntőjébe, de kikaptak a Denver Broncos csapatától 31-24-re.
2000-től 2005-ig Mike Sherman volt a csapat vezetőedzője, majd leváltották, utóda a San Francisco korábbi támadója, Mike McCarthy lett. Az új Super Bowl győzelem azonban elmaradt. 2006-tól 2010-ig a csapat nem teljesített jól, még az NFC győzelem sem sikerült. Aztán a 2010-2011-es szezonban végre újra hazatért a Lombardi trófea Green Bay-be, miután Brett Favre utódja, Aaron Rodgers Super Bowl győzelemre vezette a csapatot a Steelers gárdája ellen.