Packers Hungary Club

Vince Lombardi

lombardi_head

“A győzelem nem minden. A győzelem egyedüli és mindenek feletti.”

  • New York Giants, Támadó backfield coach (1954-1958)
  • Green Bay Packers, Head coach (1959-1967)
  • Green Bay Packers, General Manager (1968)
  • Washington Redskins, Head Coach (1969)
  •  1959 NFL Coach of the Year (AP, UPI)
  • 1961 NFL Coach of the Year (UPI)
  • 2 × Super Bowl bajnok (I, II)
  • 6 × NFL bajnok (1956, 1961, 1962, 1965, 1966, 1967)
  • 96-34-6 (Alapszakasz mérleg)
  • 9-1 (Play-off mérleg)
  • 105-35-6 (Totál mérleg)
  • Pro Football Hall of Fame (1971)
  • Green Bay Packers Hall of Fame (1975)
  • Washington Redskins Ring of Fame (1997)

Szent Vince Evangéliuma

Vince Lombardi 26 éves koráig bolyongott a világban céltalanul. Már eldöntötte, hogy pap lesz belőle, netán ügyvéd, esetleg adósság behajtó, vagy hentes, mint az örege. Akár egy gyenge láncszem Frodham híres offense-ében, a Seven Blocks of Granite-ban, Lombardi-nak fogalma sem volt, hogy az NFL-nél beosztottként fog dolgozni, arról pedig végképp nem álmodott, hogy még a játékánál is magasabb szinteken fogja edzeni az ifjakat.

Így tehát tanár lett belőle a St. Cecilia gimnáziumban Englewood-ban, s ez, mint látjuk, messzire vitte őt. A Frodham-i csapattársa –és a St. Cecilia foci edzője — Andy Palau felvette Lombardi-t asszisztensnek, de a győzelem nem volt minden, és nem is ez volt az egyetlen dolog, mikor elfogadta a munkát 1939-ben.

A kosárlabda nem igazán feküdt neki, még akkor sem, mikor az iskola atlétikai felelőse Tim Moore atya fizetett Lombardi-nak néhány száz dolcsit, hogy futtassa fel a kosaras fiúkat magasabb szintre. „Moore atya szegénységi fogadalmat tett,”-viccelt Vince, „és mindezt azért, hogy később rám költse.”

Ez volt Lombardi első vezetőedzői pozíciója. 1942-ben Palau után a korábbi quarterback Fordham-ben, visszatért az alma mater-éhez és így Vince átvette a foci program irányítását is. Ez a katolikus iskola ahol mindössze 400 fiú és lány tanult, csupán 11 mérföldre helyezkedett el attól a helytől, ahol a Vince Lombardi trófeát átadták a Denver Broncos-nak vagy a Seattle Seahawks-nak a MetLife stadionban. Így hát a brooklyni hentes fia akkor megtanulta, hogy soha nem lesz esélye nagy dolgokat véghezvinni se Frodham-ben vagy a West Point-nál és a New York Giants-nél sem.

1959. január 28-a volt az a nap, amikor átvette az akkor 1-10-1-en álló Green Bay Packers-t. Lombardi-nak csupán a St. Cecilia-ban szerzett vezetőedzői tapasztalata volt, semmi más. Bármennyire is kikövetelte a tökéletességet, vagy legalábbis törekedett rá, Vince folyamatosan képezte magát, mint vezető és motivátor, és tudta, hogy ha ki tudja hozni a legjobbat a hátsó padsorban bujkáló diákból a kémia órán, akkor képes lesz megigézni a fullback-jét, hogy páratlan dühvel törje át azt a lukat a falban.

A tanár saját magát is tanította, hogy a Packers a legnagyobb dinasztiává nője ki magát, amit az NFL valaha is látott. Palau-nak fogalma sem volt, hogy kit alkalmazott Lombardi személyében.

Palau fia Mark, és a Frodham-i csapattársak egy nap nagyszabású iskolai táncmulatságra készültek. A fiúk gyönyörű öltönyökben kezdtek hozzá a tradicionális párválasztáshoz a táncban, mikor is Palau meg akarta viccelni Vince-t és fiát Mark-ot felkérte egy kevésbé nemes feladatra. Fia zöld festéket kevert Lombardi hajzseléjébe. Mikor ezt a csapattárs észrevette, lekapta a falról a tűzoltó fejszét, és a quarterback-et végigkergette a lépcsőkön, majd utána hajította a fejszét…nem sokon múlt.

A St. Cecilia béli ismeretségükre visszatekintve Mark Palau így nyilatkozott apja és Lombardi viszonyáról néhány évtizeddel később: „mindig olyanok voltak, mint egy jó zsaru-rossz zsaru párosítás, de végül kiderült, hogy apa a legjobb embert választotta erre a melóra.”

Lombardi, aki múlt júniusban töltötte volna a 100. életévét, immáron 43 éve elhunyt, mégis a neve tovább él a középiskolákban, az NFL gyakorló pályákon és a Fortune 500 cégben is. Régi idézeteire a sportolók nagy része emlékszik, miszerint mindig dolgozz keményen, akkor is, ha fáj.

Sokat tudnák elmondani a történetét, de főleg azok a fiúk és lányok, akik ott voltak mikor Lombardi még a helyét kereste. Azok a gyermekek, akik a háború idején ott voltak a St. Cecilia-ban, tudnának mesélni például a lukat égető nézéséről és a vulkáni kitörésről, amit egy-egy felszólalása okozott. Sokak elmondása szerint libabőrösek voltak az emberek, mikor nézték őt a pályán. Azok a gyermekek el tudnák mesélni, hogyan is vágta hozzá a táblához a gyűrűjét fizika órán, hogy rá figyeljenek a diákok, és hogyan üldözte ki az egyik kosárlabda játékost az edzőteremből, aki egyszer kigúnyolta a stílusát.

Azok a gyermekek tudnák csak igazán elmesélni, hogyan is volt képes mindössze 1-2 hét alatt felmérni egy tanuló képességeit, és megérteni, hogy milyen fontos a játékosokat folyamatosan építgetni, még akkor is, ha rossz a kedvük. Íme hát a történetek Lombardi legöregebb szentjeiről, akik ma 84-91 évesek már, de sokan közülük még mindig annak a bizonyos középiskolának a vonzáskörzetében laknak, amit 1986-ban már bezártak. Ott volt az a grandiózus gótikus templom is, ahová Lombardi minden nap betért.  Néhány tanítványa telefonon keresztül mesélte el a történetét, páran közülük összegyűltek egy New Yersey-i étteremben.  Ezek a történetek olyan férfiakhoz kapcsolódnak, akik focit és kosárlabdát játszottak érte, neki.  Sokan azt állítják közülük, hogy még a mai napig is néha olyan, mintha Lombardi ott állna előttük, és olyan hangosan ordít fröcsögő nyállal, hogy még az ósdi zenegép is megirigyelhetné orgánumát az ebédlőben.

Igen, Vincent Thomas Lombardi nagyon is tovább él, a legöregebb élő szentjeiben.

A Fociedző

Andy Palau egyetlen meccset veszített az 1940-’41-es szezonban mielőtt felvette volna Lombardi-t asszisztensnek. Így nem csoda, hogy az újdonsült munkatárs az első meccsének elvesztése után teljesen le volt sújtva. Pont a St. Cecilia nagy riválisa a Dwight Morrow ellen kaptak ki. A szentek nem aggódtak, hiszen még a szezon végén visszavágtak ellenfelüknek, valamint 32 meccsükből 25-öt nyertek. Talán ezek a korai nagyszerű eredmények tették Lombardi csapatát a keleti és nyugati partok közt is egyaránt érdekessé, és ezek határozták meg az iskolai foci történelmét.

„Az egész nemzet a St. Cecilia-t követeli”- volt olvasható egy akkori címlapon.

Lombardi katolikus iskolák nyolcadikosait toborozta mindenfelől. A veretlen ’43-as szezon volt számára az utolsó, 11 ellenfelet ejtettek ki. Ekkor készült el egy rajzolt vázlat, miszerint egy sisak nélküli játékos kitárja karjait. Ez a védekező mozdulat „Buy War Bonds”, később is gyakran előkerült könyvek elő és hátlapján.

Saját pálya nélkül, a kék és arany Saints a meccseiket vasárnaponként a Dwight Morrow Fehér stadionjában tartották. Játékosok, edzők és szurkolók vonultak ki 3 államból is, hogy láthassák Lombardi T formációjá,t ami már-már tökéletessé fejlődött. A Szentek az Englewood-i  Mackay Park-ban edzettek minden áldott nap. A játékosoknak alig több mint fél mérföldet kellett átsétálni a városon, esőben, napsütésben, teljes felszerelésben, azért, hogy megkapják a jogot, hogy a legjobb és leghangosabb edző üvöltsön velük.

A 87 esztendős Dartmouth-i végzős, később sikeres elektronikai mérnök és énekes, A St. Cecilia 1944-es osztályába járt. Lombardi csapatában FB/LB poszton játszott és így nyilatkozott.

 

„Vince gyakran mondogatta, ’ne hagyd, hogy bárki is azt mondja, a pontok nem számítanak. Ha nem érnének semmit, akkor nem költenének rá dollár ezreket, hogy megépítsék az eredményjelzőt.’ Ezt is hozzátette még: ’Az emberek azt mondhatják, hogy fontos dolog jó vesztesnek lenni. Tanulja meg az ellenfél, milyen a jó vesztes. Én itt jó nyerteseket akarok.’”

„Kis létszámú csapat voltunk, gyakran túlsúlyosak is, akár 6 kiló emberenként. Vince fanatikusan hajtott minket, hogy jól játszunk, s a szezon vége felé, mikor már sötét volt az edzéseken, kihívta a barátait, hogy a kocsijuk fényszórójával világítsák be nekünk a terepet.  Sosem hitt abban, hogy a meccseken szükség van a vízhordó fiúkra.  A mi csapatunknak állandóan fekvőtámaszokat és egyéb erősítéseket kellett csinálni, amíg a másik csapat időt kért.  Azt mondta nekünk, hogy összetörheted ezzel a másik csapat szívét, és megmutathatjuk nekik, hogy megsemmisíthetetlenek vagyunk. Tudtuk, hogy Vince Lombardi nem szadista, ő csak megtanított minket, hogy a tökéletességnek ára van.„

A 91 éves Henry Leer, bal guardot játszott a St. Cecilia 1941-es csapatában, ezt mondta nekünk:

„Ha rossz napod volt, vagy ha tettél valamit, amiről ő tudta, hogy sokkal többre is képes vagy, ő csak rád meredt. …Megadta neked azt a kegyetlen Lombardi nézést, amivel még hibát elkövető játékost is keresztbe nyelt le. Csak rázkódott és reszketett a feje, és mikor a játékos lejött, átkarolta a vállát, megveregette, majd hozzátette, ’jól csinálod, fiam.’”

„Edzéseken, Vin simán játszatott minket felszerelés nélkül. Jó nagy lapát kezei voltak,  kitárta őket és olyan volt, mint a hatalmas baseball kesztyűk. Megfeszítette a mellét és a vállait majd azt mondta, ’Üss meg’, aztán ha megütötted, és ő úgy gondolta, hogy nem volt elég hiába is próbáltad újra megütni, máris a földön voltál óriás lapát kezeinek segítségével.”

Joe McPartland:

„Az öcsém Frank kemény srác volt, és Vince ezt pontosan tudta. Kihozta őt a sorból majd azt mondta, ’Ok, gyere, üss meg.’ Frank nekiment. ’Ez nem elég.’ Ezután Frank…jól arcon vágta őt, és a vér lassan elkezdett szivárogni Lombardi orrából, aki csak ennyit mondott, ’Na, ezt már szeretem.’”

Fred Clare, 90 éves, a ’43-as csapatban left end:

„Erős srác volt, és szerette, ha lenyűgözik. Vince meg tudott ütni úgy az edzésen, hogy nem fájt, de mégis megmutatta milyen az, ha egy nagy szörnnyel találkozol a vonal másik oldalán. Maroknyi play-ünk volt csupán, az mind futásra alapozva, és Vince csak vezetett és vezetett minket, hogy abból a kevésből is amink van a legtöbbet hozzuk ki. Egyetlen választásod volt, ha neki játszottál, az, hogy tedd egyre jobban.”

Iggy McPartland 84 éves, fullback a ’48-as csapatban:

„A bátyáim és én áldottnak mondhatjuk magunkat, amiért ilyen lenyűgöző ember volt az életünkben. Vince maga is tanult a papságról, és olyan lenyűgözően vallásos ember volt, hogy ő inspirált engem, hogy később a papi hivatást válasszam. Én voltam a 68 kilós fullback-je, és kiválasztott engem kapitánynak is. Mindannyian le voltunk sújtva mikor elhagyta a Saints-t 1947-ben. Úgy értem, hogyan lehetne Vince Lombardi-t helyettesíteni?„

shop giay nuthoi trang f5Responsive WordPress Themenha cap 4 nong thongiay cao gotgiay nu 2015mau biet thu deptoc dephouse beautiful