Packers Hungary Club

A cheesehead története

hatter_logo-180x180

Aki látott már közvetítést a Lambeau Fieldről vagy belefutott egy-két fotóba, annak biztos feltűnt egy nem mindennapi kiegészítő, ami szinte minden hithű Packers drukker kelléktárában megtalálható. Ez nem más, mint az ikonikus habszivacs sajtkalap, ami százával – ha nem ezrével – lepi el a Fagyott Tundrát a hazai mérkőzéseken. Nincs Packers mérkőzés sehol az Egyesült Államok területén, ahol ez a különleges viselet ne képviseltetné magát, ha a szeretett csapat játszik. De honnan indult ez az őrület, hogy lett egy egyszerű gúnynévből a Packers drukkerek legnagyobb fegyvere? Most erre kapjuk meg a választ.

A történet egészen a II. világháborúig nyúlik vissza, a köznyelvben ugyanis ekkor jelent meg először a “cheesehead” azaz sajtfejű kifejezés. 1940-ben a német haderő megindult Franciaország ellen, útközben leigázva a belgákat és a hollandokat. Hollandia az egész világon ismert volt sajtjairól, ezért a németek számára adta magát a gúnynév amivel a holland katonákat illették, ezzel megszületett a sajtfejű kifejezés. Érdekesség, hogy a német gurulós futball szurkolók a mai napig használják ha holland csapattal hozza őket össze a sors, különösen ha világbajnokságról van szó.

fans640x426

Írásban először az 1969-ben megjelent Pillangó című kalandregényben jelent meg, ami egy kétes életű, gyilkossággal vádolt francia szökevény önéletrajzi ihletettségű története. A könyv hatalmas sikernek bizonyult, 1970-ben lefordították angolra is és az egész világon ismertté vált. 1973-ban szintén azonos címmel nagy sikerű filmet is forgattak belőle Steve McQueen és Dustin Hoffman főszereplésével. Az alkotást két Oscar-díjra is jelölték, ami még ismertebbé tette a regényt, a sajtfejű kifejezést pedig az egész világ megismerhette.

Innen nem kellett sok ahhoz, hogy Illinois állam lakosaihoz is eljusson a sajtfejű kifejezés. A szomszédos államban, Wisconsinban, Hollandiához hasonlóan jelentős sajtgyártás fojik. Nem kellett atomfizikusnak lenni hozzá, hogy a lakosok felismerjék az újonnan megszületett gúnynévben rejlő lehetőségeket. A két állam között ősidők óta fennálló ellentétben az Illinois-beliek ezzel egy új fegyvert tudhattak magukénak, amivel a szomszédjaik tyúkszemére tudtak lépni. Nem meglepő módon a sportnak köszönhetően villámgyorsan elterjedt ez a fricska, és a lelátókon pillanatok alatt mindennapos kántálásnak számított. Milwaukee Brewers – Chicago White Sox, Milwaukee Bucks – Chicago Bulls, Green Bay Packers – Chicago Bears mind mind olyan ellentét a két állam között, ami teret biztosított ahhoz, hogy az Illinois állami szurkolók becsmérelhessék a sajtfejű kifejezéssel a rivális csapatokat.

A Packers – Bears ellentétet remélem senkinek nem kell bemutatni (akinek még is, az ide kattintva olvashat róla). Ez a rivalizálás már lassan 100 éve tart, közel 200 mérkőzést vívott egymással a két gárda, így egyáltalán nem meglepő, hogy a Bears drukkerek is előszeretettel használták a sajtfejű kifejezést, ezzel is becsmérelve, gúnyolva a Packerst és szurkolóikat. A dolog külön pikantériája, hogy a Packers játékosok 1934 óta szinte folyamatosan aranysárga sisakban léptek pályára, sakk-matt a Bears szurkolóknak, tökéletes fegyvert kaptak a kezükbe.

Today-Show-cheeseheads

Az ellentét a 80-as években hágott a csúcsra, ebben az időszakban a Packers, a nagy múltú és sikeres franchise beleszürkült a középmezőnybe, a Chicago Bears viszont szárnyalt. Az 1985-ös bajnokságot a Bears fölényesen megnyerte, a döntőben a New England Patriots csapatát múlták felül 46-10-re. A Bears fanok a sikertől megrészegülve minden eddiginél vadabbul és szemtelenebbül szálltak rá a Packers szurkolókra, élvezték a két csapat közötti hatalmas különbséget, ami nekik kedvezett.

1987-ben egy bizonyos Ralph Bruno elégelte meg az illionisiak arcátlanságát. Egy Milwaukee Brewers – Chicago White Sox mérkőzés előtt ripityára szedte édesanyja egyik régi kanapéját, és a szivacsbélésből egy pulykabontó késsel kifaragta magának az első sajtkalapot. A jellegzetes lyukakat nővére pirográfjával égette a szivacsba. Anyja nyilvánvalóan nem örült az önjelölt barkácsszakkörnek, és mikor az égő szivacs füstje elárasztotta a házat, az egész műveletet a kertbe száműzte. Az egész tákolmányt lefestette cheddar-sárgára, berakta egy papírzacskóba és elindult a Brewers – White Sox derbire. A világ először a stadion parkolójában szembesült a nem mindennapi alkotással:

“Előhúztam a barna papírzacskómból, feltettem, mire az összes fantasy baseballos haverom rémülten rámnézett, és arrébb oldalgott.” – emlékezett vissza Bruno. “De aztán egy lány szaladt oda hozzám, és azt kérdezte: ‘Megnézhetném? Felpróbálhatom?’ Odanyújtottam neki, aztán hirtelen azon kaptam magam, hogy már nem győzöm visszakunyerálni a haveroktól.”

Rick Manning a Brewers játékosa a mérkőzés közben kiszúrta a nem szokványos viseletet a lelátón, és a meccs után kölcsönkérte a sajtkalapot, a Milwaukee Journal Sentinel fényképésze pedig megörökítette a jelenetet, ezzel hatalmas publicitást adva a kézzel készült fejfedőnek. A mára ikonikus sajtkalap megszületett!

Ralph Bruno

Ralph Bruno

Bruno szinte azonnal ott hagyta asztalosi állását, amivel óránként közel 20 dollárt keresett. Minden szabadidejében otthon saját kézzel gyártotta a sajtot mintázó fejfedőt és szemeteszsákokban cipelte ki a sporteseményekre. Az emberek pedig zabálták! A wisconsini lakosok örömmel kezdték hordani, az egykori gúnynév értelmét vesztette, büszke jelzővé vált, és ma már mindenki fennhangon hirdeti sajtfejűségét ebben az északi államban.

“Csak szerettem volna valamit a fejemre, ami azt mondja mindenkinek ‘Igen, én egy Sajtfejű vagyok’” – mondta Bruno a kezdetekről. “Olyan volt, mint új területeket meghódítani. Semmi ehhez hasonló nem volt még azelőtt.”

A klasszikus sajtkalapot három különböző sajt ihlette. Az alakját az ⅙ guriga gouda sajttól, a színét a cheddartól, a lyukakat pedig a svájci sajtoktól örökölte. Ma már természetesen Bruno saját cége a Foamation gyártja ezeket a kellékeket és birtokolja a Cheesehead márkanevet. Nem meglepő módon jelenleg már nem csak az eredeti terméket lehet kapni, a tiarától kezdve a cowboy kalapon át a hűtőmágnesig mindenféle termék kapható a habszivacsból mintázott sajtból. Vince Lombardi mára legendás fejfedője is megtalálható a kínálatban. Az összetevők titkosak, de alapjában véve folyékony poliuretán van összekeverve keményítő anyaggal. A két vegyi anyag reagál egymással, és elérik a 125 Fahrenheites (kb. 52 Celsius-fok) hőmérsékletet, mielőtt a formába öntenék őket.

A Foamation cég székhelye

A Foamation cég székhelye

Ahhoz képest, hogy milyen formabontó “találmány” volt ez és mekkora hatással volt a wisconsini emberek életére, azt gondolná az ember, hogy az eredeti, 1987-es ősdarab minimum Cantonban van kiállítva. Ehhez képest egy sima nejlon zacskóban pihen Bruno előszobaszekrényében.

10 embert foglakoztat állandó jelleggel a Milwaukee-től 9 km-re lévő St. Francis-i székhelyű cég. A Super Bowl XLV előtt akkora volt a kereslet, hogy a dolgozók számát duplájára kellett emelni, három műszakban folyamatosan ment a gyártás. A UPS és FedEx teherautókat gyakorlatilag megállás nélkül rakodták, éjjel-nappal.

Köthető egy nem mindennapi történet is ehhez a fejfedőhöz, ami a cinikusok szerint csak amolyan urban legend kategória, de minden jel arra mutat, hogy megtörtént esetről van szó. 1995-ben egy bizonyos Frank Emmert tiszteletét tette a Green Bay Packers – Cleveland Browns mérkőzésen Ohio államban. A 31-20-as Packers siker után egy Cessna Skyhawk 172 típusú repülővel indult haza, repülőgép oktatójával a fedélzeten. Az időjárás rossz volt, kevés volt az üzemanyag, úgy döntöttek levágják az utat a Michigan-tó felett. Aztán minden rosszra fordult:

“Le akartunk szállni, mert kezdtünk eljegesedni” – mondta Emmert. “Amikor kiértünk a felhők közül, észrevettük, hogy túlrepültünk a reptér felett… Megpróbáltunk visszafordulni a leszállópálya felé, ezután kezdtünk el lefelé, a fák közé zuhanni. Egyik dolog követte a másikat, elvesztettük a motort. Szóval azt tettük, amit a tréningen tanultunk, csak mentünk tovább egyenesen. Próbáltuk a fák tetejét eltalálni, mert azok elvezetik az energiát. Elvesztettük a jobboldali szárnyat, és láttuk, ahogy dőlnek ki a fák. Csak remélni tudtuk, hogy nem zúzzák szét a műszerfalat és a szévédőt.”

Ekkor Emmert, aki az utasülésben ült, előrehajolt, és az arca elé fogta a sajtkalapot, miközben a repülő földet ért és több, mint 100 yardot gurult-csúszott. És ez mentette meg az életét. A jobb bokája szilánkosra tört, és az egész testét vágások és horzsolások borították, de csodával határos módon a feje sértetlen maradt.

Ezek után több talk showban is elmesélte a történetét, hogy egy sajtkalap mentette meg az életét. Érthető módon az eladások az egekbe szöktek az eset után.

“Az FAA (Federal Aviation Administration – Nemzeti Repülési Hatóság) volt az, aki a sajtkalapnak tulajdonította, hogy élek. Azt mondták, sosem leszek képes újra járni. Sokan azt hitték, hogy ez egy reklámfogás volt a Foamation részéről” – mondta Emmert. “De akkor még nem is ismertem a Sajtfejeket.”

Persze azóta ez megváltozott. Frank azóta is kiveszi a részét a promócióból, Dallas körül ő árulja a sajtkalapokat a Foamation-ös furgonjából.

Emmert szerint az eset tanulsága: “Sajttal a tetején minden jobb!”

raji

Természetesen a játékosok is szeretik nem csak a sajtot, de a sajtkalapot egyaránt. Ki ne emlékezne a BJ Rajiról készült híres fotóra, amikor a Super Bowl XLV sajtótájékoztatóján a habszivacs sajtkalapban jelent meg. Donald Driver az 1999-es draftját követően először Green Bay repülőterén szembesült ezzel a viselettel, egy plakáton.

“Most meg már állandóan sajtfejekkel látod az embereket” – mondta Driver. “Azt hiszem pontosan a szurkolók szeretete az, amiért ez a csapat ilyen hagyományokkal rendelkezik. Számukra nem probléma kimutatni az egyéniségüket. Ez a legnagyobb dolog, az egyéniség. Mert ha nem okoz gondot, hogy sajtkalapot viselj, akkor másnak sem lehet veled problémája.”

Charles Woodson, a Packers egykori cornerbackje szintén a 2010-es szezont lezáró döntőn nyilatkozott ezzel kapcsolatban.

“Nem hiszem, hogy tudnék sajt nélkül élni. Szó szerint sajtfej vagyok. Ha megnyerjük a Super Bowlt, felveszek egyet, és le sem veszem addig, amíg nem akarják, hogy levegyem. De írjátok rá az oldalára, hogy ‘bajnok’!”

Ma már nincs Packers mérkőzés eme nagyszerű a kiegészítő nélkül. Nem csak a hazai mérkőzéseken lepi el ezerszám a Lambeau Fieldet, de Egyesült Államok szerte kíséri a Green Bay Packers csapatát. Ralph Bruno merészségének köszönhetően az egykori gúnynévből büszke jelző lett, és ma már minden Packers drukker szívesen hirdeti sajtfejűségét. Nem kevés szerepe volt abban, hogy a Green Bay szurkolók ne csak egy közösség legyen, hanem egy család, a sajtkalap egy méltó szimbóluma ennek az életérzésnek.

lead

shop giay nuthoi trang f5Responsive WordPress Themenha cap 4 nong thongiay cao gotgiay nu 2015mau biet thu deptoc dephouse beautiful