Packers Hungary Club

Wisconsin állam

hatter_logo-180x180

Előrebocsátom, hogy még soha nem voltam Wisconsinban, sőt az USA közelében sem, úgyhogy amit itt leírtam, az mind az interneten, illetve a különféle földrajzi és történelmi könyvekben található leírásokból, fotók és térképek elemzéséből, a képzelőerőm segítségével született.

Általános információk

Wisconsin az Egyesült Államok 30. tagállama (népessége alapján a 20., területe alapján a 23.). Az Unióhoz 1848. május 29-én csatlakozott. Jelenlegi lakossága 5,7 millió fő, átlagos népsűrűsége 38 fő négyzetkilométerenként. (Összehasonlításképp Magyarország népsűrűsége 107 fő/km2). Az Egyesült Államokban általánosságban használt becenevei: Badger State, America’s Dairyland.

Fővárosa Madison, ahol 240.000-en élnek, legnagyobb városa pedig Milwaukee 600.000 lakossal. A Brown megyében található Green Bay az állam 3. legnagyobb városa, lakosainak száma 105.000 fő. Az állam 72 megyéből áll, amelyekben a 2010-es adatok szerint összesen 190 városi rangú település (ahol a lakosság 68%-a él), 402 falu, valamint 1260 jogi személyiséggel nem rendelkező kisebb település található. Az állam zászlaja és címere:

flag

cimer

Az állam jelszava: Forward, azaz előre. Himnusza az On, Wisconsin! nevezetű dal, amely módosított szöveggel egyben az állami egyetemi futballcsapat, a Badgers indulója is.

Földrajzi adatok

Wisconsin az úgynevezett Közép-nyugati régió északi részén fekszik, észak-déli kiterjedése az északi szélesség 42°30’-től egészen a 47°05’-ig tart. Összehasonlításként Magyarország az északi szélesség 45°45’-tól a 48°35’-ig terjedő tartományban fekszik, ebből látható, hogy Wisconsin hazánknál kicsit délebbi fekvésű. Nagyjából úgy kell elképzelni, hogy Wisconsin legészakibb pontja körülbelül Balatonfűzfővel van egy vonalban, a legdélibb pontja pedig Montenegróban, a Kotori-öböl partján fekvő Herceg-Novi városkájával egy „magasságban” található.

Wisconsint nyugatról Minnesota, délnyugatról Iowa, délről Illinois állam, keletről a Michigan-tó, északkeletről Michigan állam, északról pedig a Felső-tó határolja. Az állam természetes határaihoz tartozik északon a Montreal folyó, nyugaton a Mississippi és a St. Croix folyó, és északkeleten pedig a Menominee folyó.

Az állam kiterjedése 170.000 km2, azaz majdnem kétszer akkora, mint hazánk. Ennek a hatalmas területnek 46 %-át erdő borítja. Felszíne földrajzilag változatosnak mondható, öt nagy tájegységet különböztethetünk meg egymástól:

tajegyseg

  • Legészakibb részén található a Lakes Superior Lowland, azaz szabad fordításban a Felső-tavi Alföld, amely a Felső-tó partja mentén húzódó síkvidéki övet foglalja magában.
  • Tőle délre található a Northern Highland, azaz az Északi Felföld, melyet váltakozva borítanak hatalmas tűlevelű és lombhullató erdők, melyek közül a legismertebb a másfélmillió hektárnyi (6100 km2) területű Chequamegon-Nicolet National Forest. A 20. század elején ezen a környéken a korábbi erdőségek nagy része elpusztult, úgyhogy a mostani erdők a Polgári Védelmi Hadtest 1930-as évek környékén történő telepítésének köszönhetőek. A vidéket az erdőkön kívül több ezer jégkorszaki eredetű, úgynevezett glaciális tó jellemzi, valamint az állam legmagasabb pontja, az 595 méter magas Timms Hill is itt található.
  • Az állam közepén található a Central Plain, azaz a Középső Alföld, amely amellett, hogy gazdag mezőgazdasági terület, magában foglal néhány érdekesebb homokkő képződményt is, mint például a Dells of the Wisconsin River, ami egy hozzávetőlegesen 8 km hosszú szurdok a Wisconsin folyó mentén. Az oldalsó kanyonok és a néhol több, mint 30 méter magas sziklák a nagyközönség elől le vannak zárva az érzékeny ökológiai jellegzetességek védelme érdekében, ugyanakkor a sziklákat a vízi úton meg lehet tekinteni, ami egy igen népszerű turisztikai attrakció.

dells

A Wisconsin Dells

  • Az Eastern Ridges and Lowlands, azaz szabad fordításban a Keleti Hátságok és Alföldek nevű tájegység ad otthont Wisconsin népessége legnagyobb részének, ez a vidék az állam legsűrűbben lakott régiója. A terület geológiai érdekessége a három nagy és egymással párhuzamosan futó meredély (angolul escarpment, vagy cuesta), név szerint a Niagara Escarpment, a Black River Escarpment és a Magnesian Escarpment. A leghosszabb és legjelentősebb az általam legalább 1000 km hosszúságúnak becsült Niagara Escarpment, amely New York államtól Ontarion, Michiganen, és Wisconsinon keresztül egészen és Illinoisig terjedve egy félkörívet ír le a Nagy Tavak északi részén.
    Ezeket a meredélyeket úgy kell elképzelni, hogy az egyik oldaluk egy lankás, hozzávetőlegesen 5%-os emelkedő, a másik oldaluk pedig nagyon meredek, néhol szakadékszerű. Egy ilyen szakadékszerű letörés eredményezi a Niagara vízesést is, amely nem meglepő módon szintén a Niagara Escarpmenten található, igaz nem Wisconsinban, hanem New York állam és Kanada határán.

niagara

A piros vonal a Niagara Escarpment kiterjedését jelzi

  • A délnyugaton található Nyugati Felföld vegyesen erdő és mezőgazdasági terület. Ide tartozik a Mississippi folyó is a rajta található számos sziklával, szigettel és öböllel. Ez a terület a földrajzilag a The Driftless Area vagy más néven Paleozoic Plateau része, amely az utolsó nagy jégkorszak visszavonulása után alakult ki, kiterjedése 42.000 km2 és Minnesotát, valamint Illinois államot is érinti.

Klíma

Wisconsin területének déli egy harmada a „meleg nyári nedves kontinentális” éghajlati övbe, az északi kétharmada (Green Bay városával egyetemben) pedig a „hűvös nyári nedves kontinentális” éghajlati övbe tartozik. A valaha feljegyzett legmagasabb hőmérséklet az államterületén, a Wisconsin Dells környékén 1936, július 13-án volt, amikor a hőmérséklet elérte a 114 ° F-t (46 ° C-ot). A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet Couderay faluban (Green Baytől kb 150 km-re északnyugatra) mérték, ahol 1966. február 2-án és 4-én is csak -55 ° F (-48 ° C) volt. És akkor a wind chillről még ne is beszéljünk!

A klimatikus viszonyok szempontjából Wisconsin állam is beletartozik az úgynevezett Nagy Tavak hóövezetbe, ahol évente átlagosan 100-140 cm hó esik, de nem ritka az sem hogy helyileg akár 4 méter hó is hulljon. A meteorológiai jelenség magyarázata az, hogy az északról jövő hideg szél áthaladva a tavak felszíne felett felveszi a melegebb víz nedvességtartalmát, majd ez a páratartalom a szárazföld felé érve hirtelen kicsapódik, és hatalmas havazást zúdít a területre. A tavak és a szél hatására a vidéket rengeteg hóvihar és tartósan felhős ég jellemzi a téli hónapokban egészen addig, amíg az északról lezúduló levegő hőmérséklete még hidegebb, mint a tavak vizének hőmérséklete, vagy amíg a tó befagy.

Etimológia

Az állam teljes területe korábban indián törzsek élőhelye volt. A teljesség igénye nélkül területet birtokoltak itt az algonkin indiánok közé tartozó Menominee és Chippewa (Ojibwa) törzsek, a sziú indiánok közé tartozó Iowa, Dakota és Winnebago (Ho-Chunk) törzsek, az irokéz indiánok közé tartozó Oneida törzsek. Ezeknek a törzseknek a nyomai ma is megfigyelhetőek az egyes földrajzi elnevezésekben.

indian

Indián területek és telepek 1830-ban

A Wisconsin szó Jacques Marquette francia felfedező közvetítésével alakult ki, aki az elsők között érkezett 1673-ban a Wisconsin folyóhoz és az ott élő algonkin indiánok által a folyóra használt elnevezést így írta a naplójába: Meskousing. A helyesírás később módosult, más francia felfedezők már az Ouisconsin elnevezést használták és idővel ez lett mind a folyó, mind a környező földek francia elnevezése. Később, amikor az angol anyanyelvűek nagyobb számban kezdtek el erre a területre is megérkezni, az elnevezést is angolosították és 1845-től már hivatalosan is a Wisconsin elnevezést használták.

Magának az algonkin eredetű szónak jelentése homályos, változatos értelmezései léteznek, de a legtöbb elnevezésben a folyó és a vörös kő jelenik meg, utalva arra, ahogy a Wisconsin folyó keresztülvágja magát a vörös homokkőben.

Történelem

Az első emberek időszámításunk előtt mintegy 10.000 évvel, az utolsó jégkorszakban érkeztek a vidékre. Ezek a korai lakók – az úgynevezett Paleo-indiánok – vadászattal tartották fenn magukat. Ezt jól példázza egy, már kihalt jégkorszaki állat, a Boaz masztodon csontváza, amely egy lándzsa darabbal együtt került elő 1897. június 10-én a délnyugat Wisconsinban található Boaz falu határában.

boaz2

boaz

A vadászó, halászó, gyűjtögető életmódot fokozatosan váltotta fel a mezőgazdasági termelésen alapuló életmód, majd Krisztus után 350 körül az úgynevezett Effigy mound (képmás halom) kultúra jelent meg a vidéken és egészen 1300-ig uralta is azt. Ez a társadalom onnan kapta a nevét, hogy több ezer állat alakú halmot épített a vidéken. Ezek a halmok jellemzőek voltak az ősi indián kultúrákra és valószínűleg vallási, temetkezési célokat szolgálhattak. Wisconsinban több ilyen halom készült, mint Észak-Amerika bármely más régiójában összesen, és ezekből a halmokból kb. 4000 még ma is látható. A halmok a Dél-Amerikában található Nazca-vonalakhoz hasonlatosak.

kepmas

Képmás halmok elhelyezkedése Wisconsinban

Később a Mississippi és Oneota kultúrák építettek jelentős települések a vidéken. Valószínűleg az Oneota kultúra lehet az őse a modern, sziú indián nyelvcsaládhoz tartozó Ioway és Ho-Chunk (másnéven Winnebago) törzseknek, akik a Menominee indiánokkal közösen birtokolták a régiót akkoriban, amikor az első fehér felfedezők ott megjelentek.

Az első európai ember, aki ezen a vidéke járt az a francia felfedező, Jean Nicolet volt, aki 1634-ben kenuval átkelt a Georgian-öblön és a Huron-tavon, majd a feltételezések szerint a Green Bay öböl keleti oldalán, Green Bay városától 2-3 km-re északkeletre kötött ki a mai Red Banks területén. Az ezt követő 30 évben francia kereskedők többször is felkeresték a Green Bay öbölt, valamit az állam legészakibb területén található Chequamegon Bay nevű öbölt, ahol a helyi indiánokkal folytattak prémkereskedelmet. 1673-ban szintén franciák voltak az első utazók, akik a Fox folyón, majd a Wisconsin folyón keresztül egészen a Mississippi folyó vidékéig jutottak el és mindezt dokumentálták is.

A franciák a 17. és 18. században folytatták a prémkereskedelmet, ugyanakkor állandó települést nem hoztak létre a vidéken egészen 1745-ig, amikor Charles de Langlade az édesapjával létrehozott egy kereskedelmi állomást mai Green Bay város területén, amelyet egyébként Father of Wisconsin-ra keresztelt el. Langlade tevékenyen járult hozzá a Francia-Indián háború (1754-1763) kitöréséhez is. Ez a háború a nevével ellentétben nem a franciák és az indiánok között zajlott, hanem a franciák és britek között, és mindkét oldalon harcoltak egymás ellen különböző indián törzsek is. (Maga a háború szervesen kapcsolódott az európai történelemben Hétéves háborúként ismert eseményhez, amelyről Churchill azt mondta, hogy tulajdonképpen ez volt az első világháború, mert Ausztrália kivételével minden kontinensre kiterjedt.) A háborút követően Nagy Britannia nyerte el az irányítást a régió felett, de a francia kereskedők továbbra is dolgoztak a térségben, sőt Charles de Langlade 1764-ben le is telepedett Green Bayben.

Az Amerikai Függetlenségi Háborút (1775-1783) követően Wisconsin az Egyesült Államok területi birtokává vált, azonban az irányítás továbbra is brit kézben maradt egészen az úgynevezett második függetlenségi háború (1812-1814) befejezéséig, amelynek kimenetele végül a térségben is kialakította az USA jelenlétet.

Az amerikai irányítás alatt a gazdaság vezető szerepét a bányászat vette át a szőrme kereskedelemtől. A könnyen kitermelhető ásványi vagyon lehetősége bevándorlók tömegét csalogatta a térségbe mind az USA-ból, mind Európából, akik aztán Mineral Point és Dodgeville néven hozták létre az első nagyobb bányász településeket az állam déli részén. A bányászok egy része a saját maga által ásott lyukakban talált csak szállást és menedéket, ezáltal kiérdemelte a badger (borz) becenevet. Innen eredeztethető az állam beceneve a Badger State, azaz „borz állam”.

Az USA terjeszkedése egyébként mindenhol ugyanazon elvek mentén zajlott. Az új területekre érkezők először territórium jogot kaptak, mely azt jelentette, hogy ha számuk az adott régióban elérte az öt ezer főt, akkor saját törvényhozó testületet választhattak, és megfigyelőket küldhettek a kongresszusba is. Ha az adott territórium fejlődésnek indult, és lélekszáma elérte a 60 ezer főt, akkor állammá válhatott, és így saját kormányzó alatt képviselőket, szenátorokat is küldhetett az amerikai törvényhozás alsó és felsőházába. A Wisconsinba hirtelen beáramló fehér bányászok és a helyi indián őslakosság között a feszültség fokozatosan nőtt, amely a Winnebago háború (1827) és a Black Hawk háború (1832) kitöréséhez vezetett, s melyek eredményeként indiánok nagy része erőszakosan el lett telepítve az állam területéről. A konfliktusok lezárását követően Wisconsin 1836-ban kapta meg a territórium jogot, majd 1848. május 29-én létrejött az önálló Wisconsin állam, amely az USA 30. tagállama lett.

A fiatal Wisconsin állam politikáját leginkább a rabszolgasághoz fűződő viszony határozta meg. Wisconsin hamarosan az északi abolicionista – rabszolgatartás-ellenes – mozgalom központja lett. Az Amerikai Polgárháborúban, vagyis az északiak és a déliek egymás elleni-háborújában Wisconsin már közel 100.00 fős csapattal vett részt. (A háború az általános hittel szemben nem a rabszolgák emberi jogai miatt tört ki, hanem elsősorban gazdasági (déli nagy ültetvények vs északi kisbirtokok), illetve politikai okokból. A rabszolgaság kérdése inkább csak az ezekből fakadó felszíni jelenség volt. Ugyanis az északi republikánus elit azért küzdött, hogy se a rabszolgatartás ne terjedhessen észak felé, se a felszabadított rabszolgák ne telepedhessenek le ott. Ezen túlmenően a feketék kitelepítését vallották elérhető és átfogó megoldásnak. Azt azonban csak a rabszolgákkal együtt élő délen értették meg, hogy a fekete bőrszínű lakosság elsöprő többsége egyáltalán nem akar sehova települni, hiszen nagy részük délt saját szülőföldjének tekintette.)

Gazdaság

Az államiság korai éveiben a gazdaság is átalakult. A korábban vezető szerepet játszó bányászat háttérbe szorul a mezőgazdasághoz képest. Az állam egész területén vasutak épültek, hogy biztosítsák a gabona piacra jutását, valamint ekkor jöttek létre azok a nagy iparvállalatok is, amelyek elsősorban mezőgazdasági gépeket gyártottak. Az 1860-as évekre Wisconsin az ország első számú gabonatermesztője lett, miközben az állam északi részeit a faipar uralta. Ennek a gazdasági tevékenységnek azonban szörnyű környezeti következményei lettek. A 19. század végére az intenzív mezőgazdaság tönkretette a talaj termőképességét, a faipar pedig kiirtotta az erdők legnagyobb részeit. Ezek a körülmények mindkét ágazat jelentős visszaesését okozták. Emiatt a mezőgazdasági termelés eltolódott a tejtermelés, valamint a sajtkészítés irányába, hogy a farmerek fenntarthatóan és nyereségesen tudják a földjüket használni. Innen eredeztethető az állam másik közismert beceneve, az America’s Dairyland, azaz „Amerika tejes földje”. (Jelenleg Wisconsin adja az USA sajt és vaj termelésének egynegyedét.)

pennyA természetvédők a 20. század elején újratelepítették az állami erdőket. ezzel is megnyitva az utat a megújuló fa-és papíripar valamint a malomipar számára, de ez elősegítette a rekreációs turizmus kialakulását is. Ugyanakkor az ipar is robbanásszerűen fejlődött, köszönhetően a hatalmas tömegű európai bevándorlóknak. A nagy iparvárosokban, legfőképpen Milwaukeeben a sör-és élelmiszer-feldolgozó ipar, a nehéz gépgyártás és szerszámkészítés fejlődött leginkább és ezáltal Wisconsin 1910-re az USA teljes termelési rangsorában a 8. helyet foglalta el. A mezőgazdaság jelentőségét az példázza a legjobban, hogy az USA negyeddolláros érmén – amelyen minden állam a rá legjellemzőbb jelképeket szerepelteti – Wisconsin egy tehenet, egy kukoricát és egy kerek sajtot jelenít meg.

Demográfia

Wisconsin etnikailag a kezdetektől eléggé heterogén. Az elsőként letelepedő francia prémkereskedőket a bányászok követték, akik elsősorban az angliai Cornwallból érkeztek. A következő letelepedési hullámot a New England és New York államok beli “Yankee”, azaz az angol származású bevándorlók adták. 1850 és 1900 között, nagyszámú európai, elsősorban német, és skandináv (leginkább norvég), továbbá kisebb csoportokban belga, holland, svájci, finn, ír, lengyel és olasz bevándorló érkezett a környékre. A 20. században Mexikóból, valamint a vietnami háborút követően Ázsiából is érkezett nagyobb számban bevándorló.

Az 2010-es népszámlálás alapján alakosság faji összetétele az alábbiak szerint alakult: 86,2% fehér, 6,3% afrikai-amerikai, 1,0% amerikai indián és alaszkai, 2,3% ázsiai, 1,8% többnemzetiségű amerikai, 2,4% egyéb.

A hat legnagyobb népcsoport Wisconsinban a német (42,6%), az ír (10,9%), a lengyel (9,3%), a norvég (8,5%), az angol (6,5%) és az olasz (6,1%). A németek az összes megyében, többségben vannak, kivéve Menominee, Trempealeau és Vernon megyéket. Milwaukeeban a legnagyobb a németek aránya. Wisconsinban él a legmagasabb arányú lengyel populáció az összes tagállam lengyel népességi arányát figyelembe véve. Menominee megye pedig az egyetlen megye az Egyesült Államok keleti részén, amelyben az amerikai indiánok még többségben élnek.

Egyéb érdekességek

Az italfogyasztás már régóta jelentős problémát okoz Wisconsin mindennapjaiban. Mindez legfőképpen a hideg éghajlattal, valamint a német sörfőzési hagyományokkal való kulturális azonosulással magyarázható. Emiatt az állam a nemzeti intézkedések ragsorának legelején nevezi meg az egy főre jutó alkoholfogyasztás, a mértéktelen ivás, valamint az ittas befolyásoltság alatt történő vezetés csökkentésének szükségességét.

A legnépszerűbb szabadidős tevékenységek közé tartozik télen a lékhalászat, a síelés és a motoros szánozás, nyáron pedig a vadászat és a horgászat. Évente több mint 600.000 vadászati engedélyt adnak el a fehérfarkú szarvasra, melynek populációja körülbelül 1,5-1,7 millió egyedet számlál.

Hivatalos állat: amerikai borz
Hivatalos háziasított állat: szarvasmarha
Hivatalos vadon élő állat: fehérfarkú szarvas
Hivatalos ital: tej
Hivatalos gyümölcs: tőzegáfonya
Hivatalos madár: vándorrigó
Hivatalos kutya: amerikai vízispániel
Hivatalos hal: muskellunge csuka
Hivatalos virág: ibolya
Hivatalos őskövület: trilobita
Hivatalos gabona: kukorica
Hivatalos rovar: európai méh
Hivatalos fa: cukorjuhar
Hivatalos ásvány: galenit
Hivatalos kőzet: vörös gránit
Hivatalos tánc: polka
Hivatalos békejelkép: sirató gerle
Hivatalos sütemény: kringle

shop giay nuthoi trang f5Responsive WordPress Themenha cap 4 nong thongiay cao gotgiay nu 2015mau biet thu deptoc dephouse beautiful